Philip Hammond, aki a világ 19 legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdasága, valamint az Európai Unió alkotta G20-csoport pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek hétvégi kínai tanácskozásán vett részt, a rendezvény után vasárnap este a BBC televíziónak elmondta: miután a brit választók többsége az EU-tagságról tartott júniusi népszavazáson a kilépésre voksolt, a brit kormány feladata az, hogy minimálisra csökkentse ennek rövid távú gazdasági hatásait, és az elérhető legnagyobb előnyökre törekedjék hosszú távon.
Hozzátette: a referendum eredménye „világszerte komoly csalódást keltett” a gazdasági szereplők körében, de „mára túltették magukat” a történteken, és elfogadták a népszavazás kimenetelét.
Hammond szerint lehetséges, hogy a jövőben, amikor Nagy-Britannia már nem lesz az Európai Unió tagja és nem kötik az uniós szabályok, könnyebben lehet kétoldalú egyezményeket kötni az EU-n kívüli gazdaságokkal, és egyértelműen a lehetőségek között van a szabadkereskedelmi megállapodás Kínával.
A brit pénzügyminiszter elmondta, hogy a G20-találkozón már felvetette ezt a kérdést a kínai félnek, és a „következő pár évben” el lehet kezdeni az érdemi tárgyalásokat.
A BBC-nek brit kormányforrások elmondták, hogy olyan kétoldalú szabadkereskedelmi egyezményről lehet szó, amilyent Új-Zéland is kötött Kínával 2008-ban, négyévi tárgyalássorozat eredményeként.
London már tavaly, jóval az EU-tagságról tartott népszavazás előtt nagyszabású diplomáciai offenzívába kezdett a brit gazdaság és Kína együttműködésének fejlesztésére, mindenekelőtt a kínai befektetők megnyerésére nagy-britanniai beruházásokhoz.
Hszi Csin-ping kínai államfő október végén II. Erzsébet királynő vendégeként négynapos állami látogatást tett Londonban, és feleségével együtt a brit királyi család első számú londoni rezidenciáján, a Buckingham-palotában lakott. Látogatása idején a két ország 40 milliárd font (15 ezer milliárd forint) értékű kereskedelmi és beruházási szerződéscsomagot írt alá, egyebek mellett nagy-britanniai nukleáris erőművek közös felépítéséről.
A vasárnapi BBC-interjúban Philip Hammond Nagy-Britannia és az EU jövőbeni viszonyáról elmondta: nem hinné, hogy az Európai Unió „meg akarná büntetni” Nagy-Britanniát a népszavazás eredményéért. Kijelentette: meggyőződése, hogy mindenki „nagyon szoros” kapcsolatrendszert szeretne a jövőben is Nagy-Britannia és az EU között, mert ez szolgálja mindkét fél gazdasági érdekeit.
Arra a kérdésre, hogy Nagy-Britannia a kilépés után miként tud majd hozzáférni az EU egységes belső piacához, ha közben korlátozni akarja az uniós állampolgárok bevándorlását, Hammond elismerte: az EU kiinduló tárgyalási pozíciója az, hogy az unión belüli szabad mozgás biztosítása integráns feltétele a hozzáférésnek az egységes EU-piachoz. A brit kormány kiinduló tárgyalási pozíciója viszont az, hogy a népszavazáson egyértelmű politikai döntés született az EU-n belüli szabad mozgás eddigi modelljének elvetéséről – tette hozzá.
Ebben a helyzetben a feladat annak feltárása, hogy „valahol középen” van-e olyan megoldás, amely Nagy-Britanniának továbbra is hozzáférést enged az EU egységes belső piacához, de figyelembe veszi a brit választók által a bevándorlással kapcsolatban kifejtett aggályokat is – mondta a brit pénzügyminiszter.
