Sok minden eldőlt, nem határozott kellő körültekintéssel az Országgyűlés – mondta lapunknak a fideszes Bencsik János, miután 102 igen szavazattal, 33 nem és 33 tartózkodás mellett „átment” a magyar parlamenten az Európai Unió és Kanada közötti szabad kereskedelmi egyezmény (CETA). A politikus szerint így nem Magyarország fogja megtorpedózni a megállapodást, de abban lehet bízni, hogy a 28 EU-tag között lesz olyan, amely nem áll mellé. Jelen állás szerint Ausztria vagy Belgium ellenszegülése is elég lehet. A kormánypárti képviselő viszont tart attól, hogy végül a többi tagállam is behódol a CETA-lobbinak, és akkor elkerülhetetlenné válik, hogy október 27-én aláírja az egyezményt Kanada és az EU.
A voksolást megelőző parlamenti záróvitában is Bencsik János képviselte a fenntartható fejlődés bizottság elutasító álláspontját. A politikus kiemelte: az egyezmény lehetőséget teremt arra, hogy a magánérdek felülírja a közösségi érdeket, a szabályozási akadályok lebontása megkönnyíti az áruk és befektetések szabad áramlását.
Az elővigyázatosság kultúráját leváltja a kockázatalapú megközelítés kultúrája, a megállapodás pedig feketedobozokat rejt magában: a ki nem tárgyalt részletkérdéseket később fogják pontosítani. Bencsik szerint a CETA-val kapcsolatban az is aggályos, hogy a befektetők és a nemzetállamok közötti viták rendezését kiemelik a nemzetállami és az európai jogrendszer keretei közül, s nemzetközi választott (offshore) bíróságokra testálják. Mindezek eredményeként pedig csökkenni fog az élelmiszer-biztonság, a munkajog és a környezetvédelem eddigi szintje.
A Jobbik szerint az Európai Bírósághoz kellene fordulni a CETA miatt, mert az sérti az uniós jogot. Staudt Gábor frakcióvezető-helyettes elmondta: ha az egyezmény nem felel meg az uniós jognak, akkor a politikai vita is meddő. Szerinte az EU gyakorlata nem engedi, hogy párhuzamos bíróságok alakuljanak ki, emellett aggályos, hogy félre lehetne tenni a környezetvédelmi szabályokat. Az ellenzéki LMP szerint a kormány nem beszélhet többet nemzeti érdekérvényesítésről és nemzeti érdekről, ha aláírja az egyezményt. Schmuck Erzsébet frakcióvezető emlékeztetett: az egyezményről öt éven keresztül teljesen titokban, az emberek kizárásával, de a külföldi nagyvállalatok képviselőinek bevonásával tárgyaltak a felek.
A kormány által beterjesztett eredeti javaslatot a törvényalkotási bizottság javaslatára módosította a parlament: nem hagyta jóvá, hogy a CETA tagállami hatáskörbe tartozó rendelkezéseit ideiglenesen alkalmazzák. Így talán el lehet odázni a legkényesebb részek azonnali hatálybalépését. Azt pedig, hogy az egyezmény megfelel-e a korábban rögzített követelményeknek, az Országgyűlés majd külön eljárásban vizsgálja meg. Terítékre kerülhet a környezet- és egészségvédelem, az élelmiszer-biztonság, valamint az emberi jogi, illetve munkajogi garanciák jelenlegi szintje, továbbá az antidemokratikus vitarendezési eljárás megítélése, de félő, hogy az egyezmény végső hatálybalépését jelentő ratifikálás során már késő lesz változtatni a magyar érdekeket sértő pontokon.
– Elég a szemfényvesztésből, nemet kell mondani a CETA-ra – mondta lapunknak a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője. Fidrich Róbert kifejtette: lényegében semmilyen biztosítékot nem nyújt az EU–Kanada szabad kereskedelmi egyezménnyel kapcsolatos aggályokkal szemben az Európai Bizottság újabb magyarázó nyilatkozatjavaslata, ezért a civil szervezetek továbbra is az egyezmény aláírásának elvetését szorgalmazzák. – A CETA változatlanul lehetővé tenné, hogy a multinacionális cégek bepereljék az egyes kormányokat. A nyilatkozat a hazánk génmódosítás-mentességét fenyegető veszélyekkel kapcsolatban sem nyújt érdemi biztosítékot – tette hozzá Fidrich.
A Greenpeace úgy látja: az Európai Bizottság, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium is az európai, illetve a magyar érdekek védelme helyett megpróbálja eladni az egyezményt a közvéleménynek, illetve a döntéshozóknak. Tömöri Balázs kampányfelelős lapunknak hangsúlyozta: ha a magyar kormány asszisztál az EU és Kanada közt kötendő egyezmény megkötéséhez, azzal elveszítheti az alaptörvényben rögzített GMO-mentességet, valamint az egészségvédelem és a klímavédelem már elért szintjét.
Noha a kérdés a kormánypártot is megosztja, egyelőre úgy tűnik, a civilek hiába küzdenek minden erejükkel a CETA jelenlegi szövegének elfogadása ellen. Most azt kérik a kormánytól, hogy forduljon az Európai Bírósághoz a befektetői bírósági rendszer vizsgálata érdekében. A jelek szerint azonban eddig követeléseik süket fülekre találtak.
