A kormány által beterjesztett eredeti javaslatot a törvényalkotási bizottság javaslatára módosította a parlament: nem hagyta jóvá, hogy a CETA tagállami hatáskörbe tartozó rendelkezéseit ideiglenesen alkalmazzák. Így talán el lehet odázni a legkényesebb részek azonnali hatálybalépését. Azt pedig, hogy az egyezmény megfelel-e a korábban rögzített követelményeknek, az Országgyűlés majd külön eljárásban vizsgálja meg. Terítékre kerülhet a környezet- és egészségvédelem, az élelmiszer-biztonság, valamint az emberi jogi, illetve munkajogi garanciák jelenlegi szintje, továbbá az antidemokratikus vitarendezési eljárás megítélése, de félő, hogy az egyezmény végső hatálybalépését jelentő ratifikálás során már késő lesz változtatni a magyar érdekeket sértő pontokon.
– Elég a szemfényvesztésből, nemet kell mondani a CETA-ra – mondta lapunknak a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője. Fidrich Róbert kifejtette: lényegében semmilyen biztosítékot nem nyújt az EU–Kanada szabad kereskedelmi egyezménnyel kapcsolatos aggályokkal szemben az Európai Bizottság újabb magyarázó nyilatkozatjavaslata, ezért a civil szervezetek továbbra is az egyezmény aláírásának elvetését szorgalmazzák. – A CETA változatlanul lehetővé tenné, hogy a multinacionális cégek bepereljék az egyes kormányokat. A nyilatkozat a hazánk génmódosítás-mentességét fenyegető veszélyekkel kapcsolatban sem nyújt érdemi biztosítékot – tette hozzá Fidrich.
A Greenpeace úgy látja: az Európai Bizottság, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium is az európai, illetve a magyar érdekek védelme helyett megpróbálja eladni az egyezményt a közvéleménynek, illetve a döntéshozóknak. Tömöri Balázs kampányfelelős lapunknak hangsúlyozta: ha a magyar kormány asszisztál az EU és Kanada közt kötendő egyezmény megkötéséhez, azzal elveszítheti az alaptörvényben rögzített GMO-mentességet, valamint az egészségvédelem és a klímavédelem már elért szintjét.
