Miközben az érvénytelen népszavazás után a kormány újabb alkotmánymódosításba kezdett, egy korábbi változtatás hozhatja kellemetlen helyzetbe a kabinetet. Az alaptörvényt néhány évvel ezelőtt a kormánypárti többség úgy módosította, hogy ameddig az államadósság nem megy a bruttó hazai termék ötven százaléka alá, addig a GDP-arányos államadósságnak évről évre csökkennie kell, kivéve, ha recesszió van. Ez az adósságszabály borulhat a 2014-es és 2015-ös esztendővel kapcsolatban, ha az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat nem fogadja el a magyar állam statisztikai adatait. Ahogy lapunk is beszámolt róla, múlt pénteken jelezte az Eurostat, hogy erős kétségei vannak az állami Eximbank és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tevékenységével kapcsolatban. Az Eximbankról egyébként már korábban is azt állította az Eurostat, hogy a költségvetéshez tartozik, így az államháztartási hiányon meg kellene látszania a bank tartozásának. A luxemburgi testület mostani észrevételeiben viszont újdonságként vetődik fel, hogy az MNB-t is bevonta a vizsgálatába.
Az Eximbanknak elvileg a magyar külkereskedelmet kellene támogatnia különböző exportot segítő hitelkonstrukciókkal, kötelezettségvállalásokkal és biztosításokkal. A valóságban azonban a pénzintézet nagyon gyakran olyan célokra ad kölcsönt, amelyek a kormányhoz köthető üzleti körökhöz kapcsolhatók, és semmi közük sincs az exporttevékenységhez, néha pedig kifejezetten a kormányközeli üzleti köröket támogatja. Az Eximbank adott például 6,7 milliárd forintot Andy Vajnának, hogy megvegye a TV2-t, és 16 milliárd forintot Garancsi István cégének, a Market Építő Zrt.-nek a Kopaszi-gáti építkezésére.
Az Eurostat lényegében azt állítja, hogy az Eximbank a kormányzati szektor része, így be kell számítani az államadósságba a pénzintézet adósságait, vagyis a más bankoktól felvett hiteleket és a kibocsátott kötvényeket, kintlevőségeit. A kormány szerint viszont a bank különálló intézmény, döntéseit saját maga hozza, az államnak mint tulajdonosnak nincsen ráhatása a pénzintézet üzleti tevékenységére.
Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest vezetője emlékeztetett arra, hogy az Eurostat az elmúlt években minden tagállam esetében sokkal szigorúbban vizsgálja az úgynevezett „foglyul ejtett intézményeket”, vagyis azoknak a szervezeteknek a működését, amelyek a kormányzati szektoron kívülre vannak besorolva, de nagyrészt az államtól függnek. – Valójában ezek az intézmények nem saját elhatározásból, hanem a kormányzat befolyása alatt működnek, és végső soron az ügyleteik kockázatát sem ők maguk vállalják, hanem az állam – mondta. Emiatt elképzelhető, hogy az Eurostat jövő márciusban olyan döntést hoz, amellyel egy csapásra, visszamenőleg is átírhatja a magyar adósságmutatókat. Romhányi szerint, ha ez bekövetkezik, akkor csak az Eximbank 2,1 százalékponttal ronthatja a múlt év végi magyar adósságrátát, és 1,7 százalékponttal a 2014. év végit.
Tavaly év végén 74,7 százalékra csökkent a 2014. év végi 75,7 százalékról az adósságráta, az újraszámolt adatok alapján ez rendre 77,4, illetve 76,8 százalékra módosulna. Ez azért érdekes, mert a jelenlegi kormányadatok szerint egy százalékponttal csökkent az adósság, azonban az Eximbank beszámításával már csak fél százalék lenne a csökkenés mértéke. Az Eximbank adósságai, vagyis hitelviszonyt megtestesítő kötelezettségei 731 milliárd forintot tettek ki 2015 végén, amely mintegy 180 milliárd forintos növekedés 2014-hez képest.
Mindez azért is érdekes, mert a jegybank alapítványai 212,9 milliárd forintos állampapír-mennyiséggel rendelkezhettek még tavaly. Márpedig ha az Eurostat úgy dönt, hogy hasonló logika alapján az MNB alapítványainak kötvényvásárlásait is beszámolja, akkor ez a félszázalékos adósságcsökkenés is eltűnne. Tehát azt mutatná a statisztika, hogy 2014-ről 2015-re némileg nőtt az adósságráta, ami szembemenne az alkotmányban rögzített adósságszabállyal. A jegybanki alapítványok már reagáltak is, hiszen idén 56 milliárd forintnyi állampapírtól váltak meg, ez azonban csak az idei évre jelenthetne gyógyírt, a tavalyi és tavalyelőtti statisztikát már nem befolyásolná.
Nem véletlenül léptek ilyen gyorsan a Pallas Athéné alapítványok. Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke ugyanis egy európai parlamenti képviselőnek október 19-én adott válaszában azt írta, hogy az unió jegybankja akár kötelezettségszegési eljárást is indíthat, ha úgy ítéli meg, hogy egy tagállami központi bank nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit. A központi bankok közvetlen államkötvény-vásárlásának tilalma vonatkozik a jegybankok közvetlen hatósága alatt működő bármely közvetítőre, amelyet a monetáris finanszírozás tilalmának megkerülésére használhatnak. Az elnök szerint a központi bankoknak megfelelő biztosítékokat kell adniuk arra, hogy ilyen jogi konstrukciókkal nem csatornázzák át a központi banki forrásokat a kormány részére.
Az Európai Unió egészében csökkent kissé a GDP-arányos államháztartási deficit és az államadósság a második negyedévben – közölte tegnap az Eurostat. Az EU 28 tagállamában a GDP-arányos államháztartási hiány 1,8 százalékra mérséklődött az első negyedévi 1,9 százalékról. A GDP-arányos államadósság a második negyedév végén 84,3 százalék volt az első negyedév végi 84,5 százalékkal szemben. A görögök és az olaszok tartozása volt a legnagyobb, elérte a GDP 179,2, illetve 135,5 százalékát. (MN)
