Drágulhat a tej, a kenyér és a hús

A szakértők 5-10 százalékos áremelkedést valószínűsítettek a piacon.

Megugrottak a bérek

Megugrottak ugyanis a munkabérek Magyarországon, vagyis van minek a terhére drágítani. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője rámutatott arra, hogy augusztusban kiemelkedő mértékben, 6,7 százalékkal nőttek a bruttó bérek, míg az szja-kulcs egy százalékpontos csökkentése miatt a nettó bérek 8,5 százalékkal nőttek, így a júniusi –0,1 százalékos infláció mellett a nettó reálbérek az előző hónapokhoz képest lényegesen gyorsabban, 8,6 százalékkal emelkedtek. Az elemző felhívta a figyelmet arra is, hogy jövőre az inflációt egyes alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése fékezi.

Mit is jelent ez? Januártól a baromfihús és a tojás mellett a friss tej áfája is 5 százalékra csökken, ez azonban nem érinti a feldolgozott termékeket, ahol az adóteher továbbra is 27 százalék marad. Emiatt részben hiába történik meg a folyadéktej áfájának a csökkentése, a külpiaci hatások begyűrűznek Magyarországra is, azaz a tejtermékek esetében borítékolható a drágulás. Fentiek alapján könnyebben végrehajtják az átadási árra vonatkozó emelési törekvéseiket a pékek és a húságazati szereplők is.

Januártól jön az özönvíz?

Az élelmiszerár-emelésekkel a kereskedők lényegében elébe mennek a januártól várható áfacsökkentéseknek. A politikai döntéshozókkal szemben ugyanis „nem lenne túl elegáns”, ha nem tudnák felmutatni, hogy az áfacsökkentésnek milyen kézzel fogható hatásai vannak – ahogyan mutatták ezt a sertéshús áfacsökkentése esetében is. Elterjedt nézet ugyanis, hogy az áfaemelés hatásait az eladók a fogyasztókra hárítják, viszont az áfacsökkentés hatásait lenyelik. A 2006. januári 5 százalékpontos áfacsökkentés és 2006. szeptemberi 5 százalékpontos áfaemelés élelmiszerárakra gyakorolt hatásait vizsgáló elemzők szerint viszont az derült ki, hogy míg az áfaemelés közel 90 százaléka gyűrűzött át az érintett termékek árszintjébe, addig az áfacsökkentésnek csak 40 százaléka jelent meg árcsökkentésekben. Néhány hónap kellett hozzá, amíg az áfacsökkentés szinte teljes mértékben megjelent az árakban, vagyis a fogyasztók olcsóbban juthattak hozzá az élelmiszerekhez.

Attól tehát nem kell tartani, hogy januártól jön az özönvíz, arra azonban mindenképpen számítani kell, hogy többet költünk majd az élelmiszerekre és kevesebbet járunk étterembe. Ezzel azonban a vendéglátás kerül jól belátható satuhelyzetbe: csökken a forgalma, miközben nem emelheti az árait, bár az alapanyagárak a vendéglátóipari szereplők számára is emelkednek.