A nemzetközi piacokon emelkedett a tejár, így a magyarországi élelmiszerláncok is drágábban veszik át a tejtermékeket. Ez nemsokára a fogyasztói árakban is megjelenhet. Magyarországon eddig átlagosan 70 forintért vettek át a termelőktől egy liter tejet – ami nem mellesleg jelentős veszteséget okozott a tehenészeteknek –, míg másutt már a 110 forintot is megadják érte. A különbség tarthatatlan, ezért volt muszáj idehaza is árat emelni, hacsak nem akarták, hogy hiánycikk legyen a boltokban a tej.
Meghatározó ágazati szereplők arra számítanak, hogy az UHT tej, az ESL tej, a vaj és a sajtok esetében mindenképpen további áremelésekre lesz szükség, amit végül a fogyasztókkal fizettetnek meg. A lapunknak nyilatkozó szakértők ennek kapcsán felhívták a figyelmet arra, hogy a fogyasztói ár emelése önmagában még nem garancia arra, hogy a termelőknek fizetett tejátvételi ár is növekedjék, a feldolgozóüzemek ugyanis „szociálisan nem érzékenyek”. Lapunk piaci forrásokból származó információi szerint ugyanakkor a tej mellett drágulhat a kenyér és a hús is. Az élelmiszerek esetében összességében 5-10 százalékos áremelkedést valószínűsítettek a piacon.
Szeptemberi drágulás
A fogyasztói árak már szeptemberben átlagosan 0,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az élelmiszerekért 0,8 százalékkal többet kellett fizetni, ezen belül a cukor ára 22,2, az étolajé 5,8, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 4,3 százalékkal nőtt egy év alatt, míg a sertéshúsé 10,8, a tojásé 3,3, a baromfihúsé pedig 2,1 százalékkal csökkent.
Nagy kérdés, hogy miért éppen most emelik a fogyasztói árakat a kereskedők, akik eddig az éles piaci verseny miatt igyekeztek elkerülni az áremelést az élelmiszereknél. Ágazati információk szerint hiába küzdöttek például munkaerőgondokkal, a béremelés költségét igyekeztek inkább a kiadások átcsoportosításával, ütemezésével vagy csökkentésével kigazdálkodni, sokszor a nyereség terhére.
A kereskedelmi vállalkozások nemcsak azért mernek most élelmiszerárat emelni, mert eddig az olcsó tejjel-hússal be tudták csalogatni a vásárlókat, most azonban már nekik is többet kell kifizetniük az áruért. Az alapvető élelmiszerek alacsonyabb árszintjét ugyanis ennek ellenére is tudnák tartani úgy, hogy más árukat drágítanak. Azért is emelik az élelmiszerek árát, mert most bátrabban megtehetik ezt, mint eddig.
Megugrottak a bérek
Megugrottak ugyanis a munkabérek Magyarországon, vagyis van minek a terhére drágítani. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője rámutatott arra, hogy augusztusban kiemelkedő mértékben, 6,7 százalékkal nőttek a bruttó bérek, míg az szja-kulcs egy százalékpontos csökkentése miatt a nettó bérek 8,5 százalékkal nőttek, így a júniusi –0,1 százalékos infláció mellett a nettó reálbérek az előző hónapokhoz képest lényegesen gyorsabban, 8,6 százalékkal emelkedtek. Az elemző felhívta a figyelmet arra is, hogy jövőre az inflációt egyes alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése fékezi.
Mit is jelent ez? Januártól a baromfihús és a tojás mellett a friss tej áfája is 5 százalékra csökken, ez azonban nem érinti a feldolgozott termékeket, ahol az adóteher továbbra is 27 százalék marad. Emiatt részben hiába történik meg a folyadéktej áfájának a csökkentése, a külpiaci hatások begyűrűznek Magyarországra is, azaz a tejtermékek esetében borítékolható a drágulás. Fentiek alapján könnyebben végrehajtják az átadási árra vonatkozó emelési törekvéseiket a pékek és a húságazati szereplők is.
Januártól jön az özönvíz?
Az élelmiszerár-emelésekkel a kereskedők lényegében elébe mennek a januártól várható áfacsökkentéseknek. A politikai döntéshozókkal szemben ugyanis „nem lenne túl elegáns”, ha nem tudnák felmutatni, hogy az áfacsökkentésnek milyen kézzel fogható hatásai vannak – ahogyan mutatták ezt a sertéshús áfacsökkentése esetében is. Elterjedt nézet ugyanis, hogy az áfaemelés hatásait az eladók a fogyasztókra hárítják, viszont az áfacsökkentés hatásait lenyelik. A 2006. januári 5 százalékpontos áfacsökkentés és 2006. szeptemberi 5 százalékpontos áfaemelés élelmiszerárakra gyakorolt hatásait vizsgáló elemzők szerint viszont az derült ki, hogy míg az áfaemelés közel 90 százaléka gyűrűzött át az érintett termékek árszintjébe, addig az áfacsökkentésnek csak 40 százaléka jelent meg árcsökkentésekben. Néhány hónap kellett hozzá, amíg az áfacsökkentés szinte teljes mértékben megjelent az árakban, vagyis a fogyasztók olcsóbban juthattak hozzá az élelmiszerekhez.
Attól tehát nem kell tartani, hogy januártól jön az özönvíz, arra azonban mindenképpen számítani kell, hogy többet költünk majd az élelmiszerekre és kevesebbet járunk étterembe. Ezzel azonban a vendéglátás kerül jól belátható satuhelyzetbe: csökken a forgalma, miközben nem emelheti az árait, bár az alapanyagárak a vendéglátóipari szereplők számára is emelkednek.
