Az általunk megkérdezett szakértő szerint elképzelhető, hogy a pénzintézet a hitel visszafizetésének biztosítékaként valamilyen szerződést kötött, az azonban elképzelhetetlen, hogy az esetlegesen megkapott összeget az adóson is behajtsa. A tartozás visszafizetése után ugyanis az adós már annak tartozik, aki kiegyenlítette a bank követelését. Abban az esetben viszont, ha erről a háttérben lévő szerződésről nem tudott az ügyfél, s arról az általános szerződési feltételekben sem esik szó, ráadásul annak terheit a nyakába akarják varrni, akkor hibázott a bank, és semmis lehet a szerződés.
Miután az ügyfél jogtalannak tartotta, hogy olyan díjat is kifizettessen vele a bank, amelynek létezéséről tudomása sem volt, 2014-ben pert indított a hitelintézet ellen: az elszenvedett árfolyamveszteség visszafizetését kéri kártérítés címén, továbbá sérelmi díjra is igényt tart. A hozzávetőlegesen egy évig tartó eljárás végén a bíróság neki adott igazat, s a bankot kötelezte, hogy a hitelügylettel kapcsolatos minden – így a kölcsönszerződés mögött álló másik ügylet iratait is – bocsássa rendelkezésére. A bíróság a végrehajtás során megszerzett adatok alapján dönt majd arról, hogy jogos-e az az összeg, amit követel a banktól az ügyfél. A pénzintézet nem fellebbezett az ügyben, így tavaly, év végén jogerőre emelkedett az ítélet. Ennek ellenére hónapokig nem adta ki a kért iratokat, ezért az ügyfél végrehajtást kért a bank ellen, amire ma délután három órakor került volna sor. A végrehajtás azonban elmarad, mert a hírek szerint a végrehajtó megbetegedett.
