A forintosítás után kikerült a figyelem középpontjából a devizahitelesek ügye, pedig nem reménytelen, hogy nyertesen kerüljenek ki a bankokkal vívott csatából. Vannak ugyanis olyan esetek, amelyeknél az ügyfél követelését el nem ismerő bankkal szemben igazat ad a pereskedő ügyfélnek a bíróság.
Ez történt Falus Zsolt – aki egyébként a Bankcsapda Egyesület elnöke – esetében is. Amint arról másfél héttel ezelőtt hírt adtunk, az adós kérésére a Fővárosi Törvényszék március 2-án végrehajtást rendelt el az UniCredit Bank ellen. Akkor még nem tudtunk sokat az ügyről, Falus Zsolt azonban azóta beavatta a részletekbe is a Magyar Nemzetet.
Az adós 2007-ben devizahitelt vett föl a banktól, amelynek visszafizetésével problémái adódtak a 2008-as válságot követően, s különösen azután, hogy a 2010-ben hatalomra került második Orbán-kormány idején jelentősen gyöngült a forint a vezető devizákkal szemben. Így 2011-ben jutott el oda, hogy már nem is tudta fizetni a drámaian megemelkedett törlesztőrészleteket. A bank bedőltnek minősítette a hitelt, és követelte a tartozás megfizetését az ügyféltől, majd 2013-ban végrehajtást is indított ellene. Ő viszont perben kezdeményezte a végrehajtás megszüntetését. Ebben az ügyben még nem született ítélet.
Az ügyfél fizetésképtelenségét magyarázza, hogy a tartozás összege – a kezdeti 4,49 százalékról 9,1 százalékra emelt kamatok és az árfolyamveszteség miatt – az eredeti hitelnek csaknem a háromszorosára emelkedett. Falus Zsoltnak időközben tudomására jutott, hogy a pénzintézet a hitelezői kockázatokat egy a devizahiteles szerződés mögött álló pénzügyi termékkel kezelte. Igen ám, de erről valójában semmiféle megállapodás nem született közte és bank között.
– Nevezhetjük ezt egyfajta pénzügyi cascónak is, amikor helyettem, aki képtelen kifizetni a tartozást, egy harmadik fél fizet. Ennek az ügyletnek azonban díja volt, ami növelte a törlesztőrészletet, miközben nem is tudtam a szerződés létéről. Így nyilván nem véletlen, hogy több mint kétszeresére emelkedett az általam fizetendő kamat. Azt is vélelmezem, hogy miután a háttérben egy általam nem ismert szerződés áll, nem is jött létre jogszerűen a hitelszerződés – fejtegette lapunknak Falus Zsolt. Sőt, azt is állítja, hogy adósságának egy részét ugyan az ingatlan értéke fedezi, de a megemelkedett tartozás efölötti részét nyilván a hitelszerződés hátterében lévő – előtte egyelőre még ismeretlen – ügylet fedezi, amelynek összegét szerinte már meg is kapta a bank a hitelezői kockázati szerződést megkötő harmadik féltől. Alapelv ugyanis, hogy minden hitel teljes összege mögött fedezetnek kell lennie, ami az UniCredit esetében kezesség, bankgarancia vagy derivatív ügylet, népszerűbb nevén SWAP-ügylet lehet. – Az csak a hab a tortán – tette hozzá –, hogy miután a tartozást már behajtotta a bank, tőlem még egyszer kéri annak megfizetését.
Az általunk megkérdezett szakértő szerint elképzelhető, hogy a pénzintézet a hitel visszafizetésének biztosítékaként valamilyen szerződést kötött, az azonban elképzelhetetlen, hogy az esetlegesen megkapott összeget az adóson is behajtsa. A tartozás visszafizetése után ugyanis az adós már annak tartozik, aki kiegyenlítette a bank követelését. Abban az esetben viszont, ha erről a háttérben lévő szerződésről nem tudott az ügyfél, s arról az általános szerződési feltételekben sem esik szó, ráadásul annak terheit a nyakába akarják varrni, akkor hibázott a bank, és semmis lehet a szerződés.
Miután az ügyfél jogtalannak tartotta, hogy olyan díjat is kifizettessen vele a bank, amelynek létezéséről tudomása sem volt, 2014-ben pert indított a hitelintézet ellen: az elszenvedett árfolyamveszteség visszafizetését kéri kártérítés címén, továbbá sérelmi díjra is igényt tart. A hozzávetőlegesen egy évig tartó eljárás végén a bíróság neki adott igazat, s a bankot kötelezte, hogy a hitelügylettel kapcsolatos minden – így a kölcsönszerződés mögött álló másik ügylet iratait is – bocsássa rendelkezésére. A bíróság a végrehajtás során megszerzett adatok alapján dönt majd arról, hogy jogos-e az az összeg, amit követel a banktól az ügyfél. A pénzintézet nem fellebbezett az ügyben, így tavaly, év végén jogerőre emelkedett az ítélet. Ennek ellenére hónapokig nem adta ki a kért iratokat, ezért az ügyfél végrehajtást kért a bank ellen, amire ma délután három órakor került volna sor. A végrehajtás azonban elmarad, mert a hírek szerint a végrehajtó megbetegedett.
– Miután a végrehajtásról szóló hírt posztoltam a legnagyobb közösségi oldalon, illetve MTI-közleményt szerettem volna közzétenni – amelynek közlését megtagadta a hírügynökség –, egyeztetni szerettem volna a végrehajtóval a szerdai végrehajtásról. Ő azonban legnagyobb meglepetésemre bejelentette: megbetegedett, így elmarad a szerdai végrehajtás. Kérdésemre kijelentette, helyettest sem tud küldeni, mert ezt az ügyet ő maga akarja végigvinni – tájékoztatta lapunkat Falus Zsolt.
– Orvosi vizsgálatra kell mennem, ezért halasztottam el a végrehajtást egy héttel, jövő szerdára – ezt már Schmidt Zoltán, a végrehajtó mondta el kérdésünkre.
Bár egyéni ügyről van szó, Falus Zsolt úgy látja, mégsem egyedi az eset, hiszen hasonló cipőben járhat még több tízezer devizahiteles ügyfél. Ha pedig ő sikerrel jár, akkor másnak is lehet esélye igazának kivívására.
Az ügy részleteiről megkérdeztük az UniCredit Bankot is, de választ másfél hét elteltével sem kaptunk a végrehajtással kapcsolatos kérdéseinkre.
