Egyeztetni kíván a kereskedelmi bankokkal Klaus Johannis román államfő, mielőtt eldönti, hogy kihirdeti-e a svájci frankban felvett bankhitelek lejre váltásáról szóló jogszabályt. A bukaresti parlament több évre visszanyúló társadalmi és politikai vita után fogadta el a múlt héten azt a törvényt, amely alapján a szerződéskötéskor érvényes árfolyamon váltható át lejhitelre a svájci frankban felvett lakossági kölcsön. A törvényalkotási munkálatokat megelőzően hosszas mérlegelés tárgya volt, milyen árfolyamon tegyék kötelezővé az eredetileg a magyarországi devizahitelesek ügyében született szabályozás inspirálta átváltást a hitelintézetek számára. A bankok erőteljesen lobbiztak, hogy ne a történelminek nevezett, azaz a hitelszerződés megkötésekor érvényes, hanem a jelenlegi árfolyamon történjék az átváltás. Végül valamennyi parlamenti alakulat az előbbi változat mellett tette le a garast.
A végleges törvényszövegből kiiktatták azt az előírást, miszerint csak a jövedelmük 50 százalékánál nagyobb törlesztőrészleteket fizető frankhitelesek jogosultak az előnyös konverzióra. Azokra is vonatkozik az előnyös átváltás, akik ellen kényszervégrehajtási eljárás folyik. Kikerült a jogszabályból az a feltétel is, amely a 250 ezer franknál kisebb hitelekre korlátozta a törvény hatályát. Lényeges elem még, hogy a bankok számára kötelező átváltást azok az adósok is igényelhetik, akiknek svájcifrank-alapú hitelét korábban az ügyfél és a pénzintézet közötti közvetlen alkudozás nyomán már átkonvertálták lejre. Tavaly számos romániai bank kedvezményes átváltási szerződést ajánlott a svájci frank drágulása miatt bajba jutott ügyfeleinek, ez azonban részmegoldást jelentett az adósságcsapdába kerültek számára, mivel csak rövid távon kínált alacsonyabb kamatot.
Romániában az összes kölcsön 4,5 százalékát kitevő, összesen 75 ezer frankhitelest tartanak nyilván, az alpesi valutában kiadott hitelek összértéke meghaladja a kétmilliárd eurót. Helyzetük különösen a frank euróval szembeni árfolyamküszöbének 2015. januári eltörlése nyomán vált kilátástalanná, ekkor ugyanis a román fizetőeszköz árfolyama megkétszereződött a 2008-as szinthez képest, amikor megugrott az országban az ingatlanhitel-felvétel. Az előnyös átváltás elé a Román Nemzeti Bank (BNR) gördítette a legtöbb akadályt. A jegybank szerint a szerződéskötéskor érvényes árfolyamon történő konvertálás kamatemelésekhez vezethet, és megingathatja a lej árfolyamát. Sőt a BNR úgy becsüli, a romániai pénzintézetek számára félmilliárd eurós veszteséget okozhat az intézkedés, két, a jegybank illetékesei által meg nem nevezett pénzintézet pedig fizetésképtelenséget jelenthet. Akárcsak az idén tavasszal hatályba lépett elsétálási törvényt (amely lehetővé teszi, hogy adósságuk teljes visszafizetése helyett az ügyfelek átadják a bankoknak a hitelbiztosítékban megjelölt ingatlant), a bankok az átváltást szabályozó jogszabályt is alkotmánybíróságon készülnek megtorpedózni. Lényeges kérdés ugyanakkor, hogy kiket terhelnek majd az átváltással járó különböző költségek, és miként módosul a kamat a konvertálás folyamán; a törvény alapján ugyanis ezek a részletek a hitelesek és a pénzintézetek közötti egyéni alkudozásokon dőlnek el, amelyeken a bankoknak „tartaniuk kell magukat a jóhiszeműség elvéhez”.
