Letűnni látszik a nokiás dobozok korszaka

A korrupciónak egészen új, a korábbinál kifinomultabb gyakorlata alakult ki az elmúlt években Magyarországon.

Vagyontranszfer szempontjából pedig mindez, a nemzetközi adatcsere-egyezményekkel kézen fogva, egy teljesen új helyzetet eredményezett. Évekkel ezelőtt az „adózási szempontból szürkezónában” keletkezett vagyon­elemeket a gazdag elit jellemzően nem befektetésdiverzifikálási szándékkal juttatta külföldre, most viszont a világszerte alacsony hozamkörnyezet és a számlanyitási feltételek szigorodása valóban csak azoknak a vagyonoknak a külföldre mozgatását teszi indokolttá, amelyeknek nem pusztán szürke „menekülési”, hanem valós pénzügyi funkciója van a határon kívül.

A vagyontranszfer szaldójának mérséklődését segítik az olyan jogszabályváltozások, amelyek motiválják az adócsalt forintok (eurók) kifehéredését, illetve hazahozatalát. Karagich István szerint a stabilitás megtakarítási számla (smsz) tipikus példája ennek, amely az utóbbi 15 év eddigi leghatékonyabb adótisztítási konstrukciója, azonban még mindig bőven volna benne tartalék, tekintve a hazai gazdaság „szürke színmélységét”.

A program értelmében az a magánszemély, aki legalább ötmillió forintot helyezett el a 2015 nyarától idén júliusig tartó különlegesen kedvezményes időszakban, egy év után tíz százalék adó megfizetése mellett legalizálhatja korábban be nem vallott jövedelmét. Azóta a jogszabály ismét a régi feltételeivel érvényes, azaz legalább öt évig kell a számlán tartani a pénzt ahhoz, hogy nulla adókulcs mellett lehessen legalizálni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy jóval alacsonyabb adókulccsal veheti ki a pénzét smsz-számláról az az ügyfél, aki a jövedelmét éveken át eltitkolta, vagy frissen kereste, ám nem adózott utána. Ez arra ösztönözheti a csalókat, hogy külföldről hozzák haza a jövedelmüket, és az itthoni vállalkozókat is adóelkerülésre csábíthatja. A 27 százalékos áfa és az élőmunkát terhelő 50 százalékos magyar adóék (a teljes munkaerőköltség ötven százalékát vonja el az állam adók és járulékok formájában) mellett könnyen elképzelhető, hogy sokan inkább zsebbe kérik a munkáért járó összeget, majd a megtakarítási számlán legalizálják. A program indulása óta eltelt két és fél évben több mint 143 milliárd forint landolt a számlákon, és összesen 1962 magyar élt az adóamnesztia lehetőségével.