Az Európai Bizottság továbbra is információkat gyűjt a 2014–2020-as uniós ciklus már megismert magyarországi útépítési pályázatairól, hogy ezen a problémás területen is értékelni tudja hazánkban a forrásfelhasználás ellenőrzési és irányítási rendszerét – közölték brüsszeli forrásaink. A 2007–2013-as időszak versenykorlátozás gyanúját felvető magyar közúti projektjei kapcsán viszont a bizottság feloldja a Kohéziós Alapból történő kifizetések felfüggesztését. Ezzel tulajdonképpen megerősítette a BruxInfo értesülését, miszerint az aszfaltkeverőügy miatt 2013 végén elzárt pénzcsapot újra megnyitják. A hírportál szerint 70-80 útépítést érinthetett a befagyasztás, a brüsszeli intézkedések elvégzése után 573–700 millió euró, azaz 176–215 milliárd forint közötti összeg kifizetése indulhat meg. A botrányt egyébként az robbantotta ki, hogy az Európai Unió által finanszírozott közútfejlesztéseknél a magyar hatóságok előírták, az építkezésekre lehetőleg 50 kilométeres sugarú körön belülről szállítsák az aszfaltot, így azok a cégek kerültek lépéselőnybe, amelyeknek a közelben volt keverőtelepük. A regionális politikáért felelős sajtófőnök azt azonban cáfolta, hogy már megvan a büntetés mértéke, a végleges összeg ugyanis továbbra is egyeztetés tárgyát képezi az uniós testület és a magyar kormány között.
Lapunk brüsszeli forrásai szerint a harmadik Orbán-kormánynak újabb több száz milliárd forintos brüsszeli befagyasztással kell szembenéznie, ha nem változtat érdemben a 2014–2020-as útépítési pályázatok feltételein. A magyar fél, úgy tűnik, kétszer lép ugyanabba a folyóba: ugyanúgy a keverőtelepek beruházástól mért távolsága a mérvadó, mint korábban, csak most már egy környezetterhelésiérték-számítás után lyukadunk ki ugyanoda. Bodnár Zoltán, a Nemzeti Autópálya Rt. korábbi elnök-vezérigazgatója ezzel kapcsolatban kifejtette lapunknak, tiszták és világosak az útépítési beruházásokra vonatkozó európai uniós előírások, abba kellene végre hagyni ezt az átlátszó trükközést. A bírálati súlyszámokat vizsgálva érthetetlen, hogyan szerezhető meg alacsony környezetterhelés címszóval a pontszámok 20 százaléka, miközben az igazán mérvadó ár csak 50 százalékot tesz ki, a foglalkoztatási szempontok pedig a maradék 30 százalékot viszik el. A Liberálisok színeiben politizáló Bodnár szerint, ha valóban a környezetvédelem lenne a cél, a környezetterhelést nemcsak az aszfalt szállításánál mérnék, hanem a föld vagy a kő esetében is, hiszen minden más alapanyagot ugyanúgy teherautókkal visznek az építéshez.
Az LMP-s Sallai R. Benedek szerint sem kérdés, hogy a közbeszerzések egyetlen célja a kormányközeli cégek állandó megrendeléshez juttatása. A politikus szerint, amint bebizonyosodik az újabb trükközés az útépítések körül, felfüggesztik ismét a forrásokat, s abba a 2018 utáni kormány is bele fog remegni. Az útépítések tétje van akkora, hogy a Miniszterelnökséget vezető Lázár János önmagában emiatt is Brüsszel felé vegye az irányt, hogy személyesen tárgyaljon. A szokásos csütörtöki kormányinfót előre is hozta tegnap délutánra a kancelláriaminiszter, aki ma az Európai Bizottság székhelyén tárgyal, holnap pedig Frankfurtba utazik. Apró szépséghiba a brüsszeli látogatás kapcsán, hogy a „magyar ügyekben” leginkább illetékes Corina Cretuval biztosan elkerülik egymást, a regionális politikáért felelős biztos ugyanis Ecuadorban tárgyal. Így Lázár legfeljebb Maros Sefcoviccsal, a bizottság energiaunióért felelős alelnökével ülhet tárgyalóasztalhoz.
Mi lesz 2020 után?
Nem tudom, lesznek-e uniós források 2020 után, de ennyi pénz biztosan nem érkezik majd Magyarországra – mondta Lázár János a tegnapi kormányinfón. A Miniszterelnökség feje szerint sokkal nagyobb lesz a hitelek aránya a vissza nem térítendő támogatásokkal szemben, de 2020-ig át kell alakítani a gazdaság szerkezetét. Elismerte, hogy a régiós országok jobban növekednek, a magyar teljesítmény nem elegendő egy „nagy dobbantáshoz”.
