Ami miatt érdemes óvatosan kezelni a becsléseket, hogy egyelőre megmondhatatlan, hogy mekkora lesz a tényleges bérnövekedés: Varga Mihály korábban 40 százalékos emelést akart lenyomni a munkáltatók torkán az elkövetkező hat év alatt. Ez nem lenne példa nélküli: Medgyessy Péter miniszterelnöksége alatt 2003-ban a közszolgák fizetését nagyjából ennyivel emelték meg, viszont azt a költségvetés nem is bírta. Most lényegesen jobb a helyzet, a gazdaság stabilabb, de egyáltalán nem biztos, hogy a munkáltatók bevállalják a jelenlegi feltételek melletti reálbér növelést.
Ha meg igen, könnyen elképzelhető, hogy több embert alkalmaznak majd feketén, vagy tolnak rá a kata nevű vállalkozói adóra. Ez csökkentheti a bevételkiesés tompítását, ahogy arról Vadász Iván beszélt korábban lapunknak.
Orosz rulettnek tűnik egyelőre az is, hogy a leginkább a kormány korábbi ellenségeinek, a multiknak kedvező tao-csökkentésből fizetésemelés és/vagy fejlesztés lesz. A világpiacokon például az a trend, hogy a szereplők tartalékolnak. Kérdés, hogy Magyarországban mennyire bíznak, miközben az Egyesült Államokban Donald Trump lett az elnök, amit nehezen áraz be a piac, ahogy azt sem tudni, hogy az Egyesült Királyság (a világ 5-6. legnagyobb gazdasága) pontosan milyen forgatókönyvvel fordul rá a brexitre, ha egyáltalán ráfordul, annak pedig milyen hatásai lesznek.
