Délelőtt fogadta el az Országgyűlés az új adótörvényeket, amelyek a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint köztehercsökkentési, egyszerűsítési intézkedéseket tartalmaznak, és növelik a versenyképességet. A legtöbb kormánypárti politikus, így Tállai András, a tárca parlamenti államtitkára is azt hangsúlyozza hetek óta, hogy az új adócsomaggal mérséklődik a bürokrácia. A 203 oldalas dokumentumot a lapunk által megkérdezett adószakértők legtöbbje még csak el sem olvasta, mert – mint mondták – egyszerűen nincs értelme foglalkozni vele.
– A bürokrácia mérséklése a kormány adópolitikájára eddig sem volt és továbbra sem jellemző. Mutassa meg valaki azt a részt, amely arra utal, hogy csökkenne a papírmunka!
Hangzatos kijelentés, de nem igaz
– mondta az MNO-nak a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke.
Vadász Iván hozzátette, a kisvállalkozók tételes adója (kata) bevételi határának 6-ról 12 millió forintra emelése rejtett foglalkoztatásra csábít, adótervezési ötleteket adhat. Korábban, a múlt pénteki vitanap után erről beszélt lapunknak Michnai Attila adószakértő is. Rámutatott: 350 ezer forint befizetése mellett egy év alatt 12 millió forintot kereshet például egy nyugdíjas vállalkozó, a főállású ugyanennyit 650 ezer forinttal, ami arra sarkallhatja a cégeket, hogy munkaviszony helyett így foglalkoztassák alkalmazottaikat. Michnai Attila akkor úgy nyilatkozott, az új csomaggal nem változott, hogy a kormány inkább a fogyasztást adóztatja meg. A magas forgalmi adók azonban erős kísértést jelentenek az adócsalásra.
Hasonlóról beszélt az elfogadott csomag után Vadász Iván. Szerinte azzal, hogy nő a minimálbér, és hogy a mostani csomagban még csak el sem fogadott járulékcsökkentést a kisvállalkozóknak kötelezően béremelésre kell fordítaniuk, a kormány azt éri el, hogy egyre többen választják majd a kiskapukra lehetőséget adó katát. Mint mondta, minden valószínűség szerint
egyre többen kezdenek majd feketézni.
Négy órában jelentik be az alkalmazottaikat, trükközhetnek a kafetériával is, de más ötleteik is lehetnek a vállalkozóknak.
– A jelenlegi minimálbér a létminimumot is alig fedezi, ezen azonban pusztán a bérterhek csökkentésével nem lehet változtatni. Rendszerszinten kellene gondolkodni, egyebek mellett változtatni kellene az oktatáson, növelni kellene a termelékenységet, a sort folytathatnánk – mondta Vadász Iván. Az alelnök szerint ez sziszifuszi munka, nehéz nekiállni, inkább a hangzatos bejelentések, a nagy szavak időszaka a mostani, ilyen az elfogadott adócsomag is.
A minimálbérről azt is mondta, hogy differenciáltan kellene kezelni, ágazatonként más-más összegre lenne szükség ahhoz, hogy valódi hasznára legyen a gazdaságnak. A mezőgazdaságban például alacsony a jövedelem és a termelékenység is, ezért ott a két problémát egyszerre kellene kezelni. Hozzátette: ha szeretnénk a fejlett világhoz tartozni, akkor a munkaerőt úgy kellene újratervezni, hogy jusson idő pihenésre, továbbképzésre, élethosszig tartó tanulásra. Ettől azonban nagyon messze járunk.
A szakértő szerint az új adócsomag és a kormány többi elképzelése ilyesmit nyomokban sem tartalmaz. Hozzátette, a 203 oldalas dokumentumban nincs olyan elem, amely valódi hatást gyakorolna az életünkre. Mivel általában a megszavazása napján is módosító intézkedéseket fogalmaznak bele, ő sem volt hajlandó eddig elolvasni, idővel, munka közben nyer majd ki belőle fontos információkat.
– Egy 2006-os alkotmánybírósági határozat szerint a salátatörvények veszélyeztetik a jogbiztonságot, a mostani csomag pedig mindenképpen annak számít.
Még csak arra sem vették a fáradságot, hogy tartalomjegyzéket készítsenek a dokumentumhoz
– emelte ki Vadász Iván.
Ráadásul, mivel a csomag még nem tartalmazza a nagy hanggal bejelentett járulékcsökkentést és társaságiadó-csökkentést, az idén még biztosan várható, hogy módosítják az adótörvényeket. Vadász Iván szerint decemberben egyszer még megint a parlament elé kerülnek a kérdések, addig pedig a mostani csomagba feleslegesen ássák bele magukat mélyebben a szakértők és az adótanácsadók.
A módosítások értelmében a kata esetében jövőre a kétszeresére – 6 millió forintról 12 millióra – nő a bevételi határ. A nemzetgazdasági tárca szerint így még többeknek hozhat jelentős adómegtakarítást és kevesebb adminisztrációt ez az adózási mód, amelyet eddig több mint 160 ezren választottak – áll az MTI tudósításában. A minisztérium szerint az áfa alanyi mentességi értékhatárának 6-ról 8 millió forintra emelése hasonló előnyöket hoz, az új limitnek köszönhetően ugyanis még több vállalkozásnak nem kell áfát fizetnie és áfabevallást készítenie 2017-ben. A Ház döntése alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jövőre új szolgáltatást vezet be támogató eljárás néven, amelynek lényege, hogy a hatóság azonnal segít, ha egy adózónál kockázatot észlel.
