Csak álom a gyors bérfelzárkózás

Kizárólag a hazai cégek termelékenységének javításával lehetne tartósan növelni a jövedelmeket.

A közgazdász szavait megerősítik az adatok is, hiszen a V4-országok közül csak Lengyelországban alacsonyabbak a bérek után fizetendő járulékok, mint nálunk. Vagyis a döntő különbség nem a bérterhekben van, hanem abban, hogy amíg a magyar gazdaságpolitika negyedszázada folyamatosan az olcsó munkaerő ígéretével csábította az országba a külföldi tőkét, addig a többi V4-országban ennek hibás voltára már sokkal korábban rájöttek, és a termelékenység emelésébe fogtak.

Nálunk is arra lenne szükség, hogy a kormány olyan gazdasági környezetet teremtsen, olyan hosszú távú és összehangolt fejlesztési programot dolgozzon ki, amely megalapozza a termelékenység növelését – tette hozzá Mellár Tamás. Első lépésben sokkal többet kellene költeni oktatásra és egészségügyre, valamint kutatás-fejlesztésre, hiszen mindhárom területen jelentősen le vagyunk maradva az európai átlagtól. Így olyan jól képzett munkaerő jelenne meg, amely képes magasabb hozzáadott értékű munkát végezni. Mindez azonban nem elég, hiszen itthon is kellene tartani a kiművelt emberfőket. Ennek jó eszköze lenne, ha többet költene az állam vállalkozásfejlesztésre. Nagy számban kellene létrehozni kockázatitőke-alapokat, startupprogramokat, amelyek segítenék az életképes hazai vállalkozások fejlődését, piacnyerését. De mindezt nem úgy – emelte ki a professzor –, ahogy jelenleg zajlik, vagyis hogy a gazdaságfejlesztésre fordított uniós pénzek meghatározó hányadát a kormányközeli vállalkozások kapják. Ehelyett sokkal inkább olyan cégeket kellene segíteni Magyarországon, amelyek sikerességét a piac is elismeri, és van rá remény, hogy a nemzetközi piacon is megállják a helyüket. Amennyiben az ilyen vállalkozások kapnák meg a technológiai fejlesztésre szánt pénzeket, akkor erősödne a vállalkozókedv, és a jól képzett munkaerő megtalálná számítását a korszerű technológiával dolgozó cégeknél, amelyek magas hozzáadott értékű termékeket gyártanának, így megteremtenék a béremelés forrását. Az állami szférában pedig csak az alkalmazottak számának csökkentésével lehetne előteremteni a béremelkedés fedezetét.

A téma azért került ismét előtérbe, mert úgy tűnik, miután lassan elfogy a képzett magyar munkaerő, a kormány is belátja, amire közgazdászok sora már többször felhívta a figyelmet, nevezetesen, hogy hibás a gazdaságpolitika. Legalábbis erre utal, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a minap bejelentette, járulékcsökkentéssel szeretnék 5-6 év alatt az ország versenyképességét a visegrádi négyek átlagára emelni. Határidőt nem mondott ugyan a miniszter, de hozzátette, a járulékcsökkentésnek együtt kell járni a bérfelzárkóztatással. A statisztikák is mutatják a lemaradást, hiszen a V4-országok mindegyikében 22–33 százalékkal magasabb a nettó bér, mint hazánkban, holott korábban éppen fordított volt az arány.