Várhatóan holnap egyeztet a Földművelésügyi Minisztérium (FM) a baromfiágazat képviselőivel a legújabb baromfi-influenzás megbetegedés kártalanításának lehetséges módjairól – mondta lapunknak a Baromfi Terméktanács (BTT) elnök-igazgatója. Csorbai Attila felhívta a figyelmet: a múlt héten napvilágra került tótkomlósi eset kapcsán – ahol a pulykaállomány fertőződött meg – a legnagyobb kár közvetve, az exportpiacok kiesésében jelentkezik majd, így mértékét nehéz megbecsülni. Az tény, hogy a tótkomlósi állattartó telepen a kilencezres pulykaállományt felszámolták, és legalább 30 napig nem lehet újratelepíteni. A cég teljes állami kártalanításban részesül, ez körülbelül 20 millió forintot jelenthet. A betegség hírére eddig Japán – ahová a hízottmáj-export mintegy harmada kerül –, továbbá Dél-Afrika, Izrael és Hongkong – utóbbi csak Békés megyére – korlátozta egyes magyar baromfitermékek importját. Az országlista azonban még bővülhet, a keleti államokban ugyanis általában nem fogadják el, hogy csak a védőkörzeten belüli árura kell odafigyelni.
Csorbai Attila szerint szinte biztosra vehető, hogy további távol-keleti országok – például Dél-Korea és Kína – is bejelentik az importstopot. A legalább három hónapos exportkiesés egyes termékpályáknak – leginkább a vízi szárnyasok esetében – valódi gondot jelent. A BTT elnök-igazgatója ugyanakkor egyelőre nem látja, hogy az állatok leölése miatti termelői kártalanításon túl az említett közvetett károk miatt milyen típusú kártalanítást lehetne adni.
Az országos főállatorvos, az FM élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára azt közölte: tárgyalnak a kereskedelmi partnerekkel, hogy csak az adott régióra vezessék be a korlátozást. Bognár Lajos felhívta a figyelmet: a Tótkomlóson kimutatott szerotípus (H5N8) miatt emberi megbetegedés eddig még sosem fordult elő. A szakemberek felkeresték a környékbeli nagy létszámú állattartó telepeket, és mintát vesznek a háztáji állományokból is, a vizsgálatok jövő hét elejére zárulhatnak le.
A magyar baromfiágazat egyes állatbetegségek megelőzésére, leküzdésére külön támogatást kap, ez csak az idén az első fél évben 1,186 milliárd forint volt. A vándormadarak okozta madárinfluenzát azonban a jelek szerint így nem lehet megállítani, bár a szintén e madarak útvonalába eső, Magyarországnál jóval nagyobb Lengyelországban az utóbbi években nem jelentették ilyen betegség megjelenését.
Békésben ugyanakkor tavaly márciusban is felütötte a fejét a vírus, akkor egy füzesgyarmati telepen kellett kiirtani több mint 161 ezer kacsát. A közvetett károk miatt akkor nem kaptak kártalanítást a piaci szereplők. A franciáknál tavaly novemberben kilenc régióban jelentkezett a járvány, közvetett kártalanítás ott sem volt.
