Késésben van Andy Vajna online kaszinója

Jövőre indulhat csak be a kormánybiztos virtuális Las Vegasa.

Az ok az lehet, hogy alábecsülték a rendszer működtetéséhez szükséges internetes platform fejlesztéséhez, teszteléséhez szükséges időt, amely szakértők szerint fél-háromnegyed évet is igénybe vehet az indulásig.

Azért is meglepő a késlekedés, mert a kormánybiztos monopolhelyzetben van az ágazatban. A jelenleg üzemelő kilenc hagyományos magyarországi kaszinóból öt az övé, internetes játéktermet pedig csak az indíthat, akinek van koncesszió­ja. Vajna öt budapesti klubja mellett a debreceni labdarúgóklubban is többségi tulajdonos Szima Gábor nagyvállalkozóhoz tartozik a debreceni és a nyíregyházi egység, de vannak új kormányközeli szereplők is a piacon. Júniusban egy másik labdarúgó-mecénás, a Videoton-vezér Garancsi István is feltűnt a színen: a Futball Invest 2007 Kft.-n keresztül a soproni kaszinó egyik tulajdonosa lett. A kör a győri teremmel zárul: ott Seszták Miklós fejlesztési miniszter közeli barátja, Kruppa Zsolt a főnök szeptember óta a Treff-Klub ügyvezetőjeként.

A tét óriási, hiszen a hagyományos kaszinók mintegy 20 milliárd forintos piaca mellett az internetes forgalom mintegy 8-10 milliárd lehet évente. Információnk szerint Garancsi István és Kruppa Zsolt még nem tett konkrét lépéseket az online kaszinó indítása érdekében, Szima Gábor pedig anyagilag jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy megengedhesse magának. A modern kori technológiának megfelelő netes játéktermek működtetéséhez szükséges platform programozásában magyar cégeknek nincs gyakorlatuk, a hazai szereplők ezt csak nagy amerikai, skandináv vagy brit vállalatokkal tudják gyártatni. Egyszeri kiadásról van szó, de a több száz millió forinttól kezdve az 1-2 milliárdig is elmehet az összeg.

Vajna birodalma annak ellenére is csúszásban van, hogy az első lépéseket már februárban megtette a cégcsoport az online kaszinónyitás felé. A Las Vegas Casino Diamond Kft. ekkor kötött szerződést a finn szerencsejátékplatform-szolgáltató Finnplayjel, márciusban pedig a finnekkel együttműködésben álló fejlesztőtársasággal, a máltai központtal működő Ezugival is megegyezett. Úgy tudjuk, ezeken a tárgyalásokon a kormánybiztos a színfalak mögött maradt, meghosszabbított kezeként Samuel Falconello Jr. járt el, aki az ügyvezető igazgatói tisztséget is megkapta. Falconello és Vajna kapcsolata nem új keletű, korábban a filmproducer több cégében is feltűnt már az amerikai üzletember. Az előkészületek újabb lépcsőjeként május óta a Ve­gas.hu doménnév is foglalt, májusban foglalták le.

Azóta hiába folyik lázas munka a háttérben, a Las Vegas Casino nem tudja tartani az eredeti ütemtervet, és az online kaszinó nyitása átcsúszik 2017-re. A magyar cégeknek egyébként sincs sok szerencséjük a határidőkkel, emlékezhetünk, hogy a Szerencsejáték Zrt. hiá­ba szerette volna a 2012-es lengyel–ukrán labdarúgó-Európa-bajnokságra elindítani a TippmixPro sportfogadási oldalt, ez csak 2013 májusában sikerült.

Pedig a parlament sem gördít akadályt Andy Vajna monopóliumának útjába: szeptemberben Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kezdeményezésére a tiltott online szerencsejáték megakadályozása érdekében módosították a szerencsejáték-törvényt. Az addiginál magasabb bírság és az érintettek bankszámlájának pénzügyi blokkolása elvileg az illegális szervezőkkel szembeni fellépést szolgálja, gyakorlatilag viszont a Vajna érdekeltségébe tartozó online kaszinó, illetve a TippmixPro teljhatalmát garantálja.

Az akkori változás eredményeképp a jogalkotó már megtilthatja a bankoknak, hogy illegális játékszervezők számára teljesítsenek utalásokat, a reklámbírság felső határa egymillió forintról 10 millióra, a blokkolás megtagadásának bírsága pedig 100–500 ezer forint helyett 1–5 mil­lióra ugrott. Így akik változatlanul külföldi oldalon játszanak, azoknak tovább szűkültek a lehetőségeik, míg a hazai játékosoktól több adat bekérésére van szükség a számlanyitáshoz.

A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint jelenleg több mint 350 oldallal szemben van érvényben jogerős blokkolóhatározat, az illegális onlineszerencsejáték-szervezők pedig 10–20 milliárd forint közötti adóbevétel-kiesést okoznak az államnak. A Magyar Szerencsejáték-szövetség álláspontja szerint viszont a legnagyobb költségvetési kárt nem a külföldi fogadási oldalak, hanem a pénznyerő automaták betiltása okozta. A nyerőgépek 2012-es lekapcsolása óta több mint százmilliárd forinttól esett el az államkassza. Tavaly ugyanis az idehaza üzemelő – akkor még – nyolc kaszinó együttesen 3,08 milliárd forintnyi játékadót fizetett, a játékgépek idején ez az összeg rendszerint 35 milliárd körül alakult évente, egyéb jogcímeken pedig az iparág további 35 milliárddal hizlalta az államkasszát.