Hiába kérik a magyar ellenzéki pártok a letelepedésikötvény-program leállítását, az elbukott alkotmánymódosítás nem befolyásolja a kötvényvásárlás útján biztosított bevándorlást, így a program 2017-ben is folytatódik majd – ilyen és ehhez hasonló felhívásokkal kezdték el hirdetni a kínai vízumügynökségek a magyar kötvényprogramot. Az ügynökségek – amelyek kapcsolatban állnak a speciális papírokat közvetítő cégekkel – honlapjain is megtalálható marketingcélú felhívások a jövő év első negyedére vonatkoznak.
Kínában általános jelenség, hogy azt híresztelik: Magyarország kvóták alapján osztja ezt a lehetőséget, ezért az ügyfeleknek „sietniük kell, nehogy lemaradjanak a lehetőségről”. Ám ez nem igaz. Ráadásul az új hirdetéseket azzal egészítették ki, hogy a kötvényprogram szigorítása várható, ezért 2017 első negyedében mindenképpen érdemes élni a soha vissza nem térő lehetőséggel. Megemlítik azt is, hogy politikai és gazdasági okok miatt szigorodnak a magyar bevándorlási szabályok, de „szerencsére a sikertelen alkotmánymódosítás miatt továbbra is elérhető lesz 2017-ben is a letelepedésikötvény-program”. Az ügynökségek úgy tájékoztatják leendő ügyfeleiket, hogy jövőre csak az első negyedévben tudják garantálni a letelepedésikötvény-programban való részvétel lehetőségét, ezért nagyon gyorsan kell dönteniük, ha élni kívánnak ezzel a lehetőséggel.
A hitelkonstrukció továbbra is reális lehetőség, vagyis amiről lapunk korábban beszámolt, jövőre is hozzá lehet jutni fél áron is a letelepedési engedélyhez. Lapunk legfrissebb információi szerint a Construction Bank of China nevű pénzintézeten kívül a Wing Lung Bank is részt vesz a magyar kötvényprogram finanszírozásában. Ez nem csoda, hiszen a magyar állam rendkívül magas kamatot fizet a letelepedési kötvények után, miután az erről szóló jogszabály kétszázalékos garantált hozamszintet biztosít, attól függetlenül, hogy a kamatok már ennek a tizedére csökkentek az elmúlt években. A kötvények után járó kamatot a közvetítőcégek kapják, az ebből származó haszon egy részét osztják meg a bankokkal.
A kétszázalékos kamat olyan magas, hogy sok hazai pénzintézet is szívesen fektetne magyar állampapírokba ilyen busás haszon mellett, azonban a letelepedésikötvény-programban csak az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottsága által kijelölt cégek vehetnek részt. Ezek a közvetítőcégek egy kivételével olyan offshore helyszíneken vannak bejegyezve, mint a Kajmán-szigetek vagy éppen Ciprus. A valódi tulajdonosi kör ismeretlen. A letelepedési kötvényprogrammal eddig 4033 külföldi szerzett tartózkodási engedélyt hazánkban, a dokumentummal szabadon utazhatnak a schengeni övezetben.
A közvetítőcégek több mint 110 milliárd forintos bevételre tettek szert, amelyből 34 milliárd forint közpénz,
hiszen kamatot is fizet a magyar állam a közvetítőcégeknek, mivel hivatalosan ők jegyzik le a kötvényeket, és nem a külföldi befektető.
Eközben tegnap tartotta első ülését a letelepedési kötvények rendszerét vizsgáló ellenzéki árnyékbizottság, amelyet az LMP, a Jobbik, az Együtt és a Magyar Liberális Párt hívott életre. Furcsa módon az MSZP nem vesz részt a testület munkájában, a Fidesz és a KDNP távolmaradása eleve érthető volt. A szocialisták kimaradásával azonban ellehetetlenülhet az újonnan létrehozott bizottság érdemi munkája, hiszen nincs jogszabályi kötelezettség arra, hogy a testületi ülésre meghívott hatóságok – mint például a bevándorlási hivatal, a titkosszolgálatok, az adósságkezelő és képviselői – meg is jelenjenek.
Staudt Gábor, a Jobbik frakcióvezető-helyettese az ülést követő sajtótájékoztatón bírálta, hogy nem működhetnek hivatalos parlamenti bizottságként. Szerinte ez egy MSZP–Fidesz-paktumnak köszönhető. A testület a tavaszi ülésszak végén jelentéssel szeretné zárni munkáját, addig pedig hatóságokat, a kötvénykibocsátó cégek képviselőit, politikai szereplőket hallgatnának meg.
