Orbán Viktor a Budapesten rendezett Regionális Digitális Konferencián csütörtökön hozzátette: kéri a jelen lévő Günther Oettingert, az Európai Bizottság digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztosát, hogy képviselje ezt a gondolatot, amely szerint a digitális szolgáltatások a tejhez és a kenyérhez hasonlóan az alapvető dolgok, a „basic needs” körébe tartoznak.
Felidézte, hogy a tervek szerint jövőre 27-ről 18 százalékra csökken az internetszolgáltatás áfája Magyarországon, amit 2018-ban 5 százalékra szeretne levinni a kormány, de ezt az Európai Unió most nem fogadja el.
A digitalizáció óriási lehetőség és komoly veszélyforrás – mondta. Európa kulcsszava a versenyképesség, a kontinens versenyképessége azonban évek óta egyre csökken, és az unió vezetői eddig nem találták meg azt az ellenszert, amivel ezt meg tudnák állítani.
Mint mondta, „öröm az ürömben”, hogy a 64 milliós lélekszámú visegrádi országok az európai növekedés egyik tartópillére lettek, miközben Európa globális pozíciói nem javultak. Az idei kereskedelmi adatok szerint a V4-ek nagyságrenddel nagyobb kétoldalú kereskedelmet bonyolítanak le Németországgal, mint az Egyesült Államok vagy Franciaország.
A miniszterelnök szerint az amerikai elnökválasztás tanulságai is bizonyítják, hogy milyen megrázkódtató hatásokkal járt a globalizációval szembeni aggodalom. Komoly társadalmi ellenállás fejlődhet ki a globalizációval és a digitalizációval szemben, ha annak kedvező hatásai egyenlőtlenül oszlanak meg. Mint mondta, a digitális forradalom nemcsak szilícium-völgyeket tud teremteni, hanem rozsdaövezeteket is.
A politikai vezetők feladata, hogy a digitalizáció folyamatait bölcsen kezeljék, irányítsák. Ebben a kelet-közép-európai régió országainak óriási növekedési potenciál rejlik, mivel nem segély, hanem munka alapú gazdaságok.
Az új korszak nyertesei és vesztesei között a verseny ott dől el, hogyan tudják a digitalizáció eredményeit átültetni a gazdaságba – jelentette ki.
Kitért arra is, hogy egyetért Günther Oettingerrel abban, hogy az autóipar jelenti a régió számára a digitális korszakba vezető legrövidebb utat. Csak a visegrádi országokban évi 3,3 millió járművet gyártanak, ráadásul az autógyártás a legtöbb kutatás-fejlesztési kapacitást használó, innovációt és munkahelyteremtést ösztönző szektor, az ágazat jövője döntő jelentőségű a régió számára.
