Leállt a kormányzati terjeszkedés az energiaszektorban, és ez a 2018-as országgyűlési választást megelőző időszakig várhatóan így is marad. A szavazás előtt azonban elképzelhető, hogy a kormány valamilyen kisebb összeget igénylő, de látványos államosítási ügyletet azért még megvalósít, hogy szavazatszerzési céllal bizonyítsa elkötelezettségét a rezsicsökkentés mellett – állítják iparági elemzők. Úgy vélik, idén már szinte bizonyosan nem lépnek egyik, a kabinet által korábban beígért állami kivásárlás kapcsán sem az energiapiacon. Lapunk információi szerint a beharangozott tervek ellenére egyelőre mégsem vásárolja meg az állami ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. a dél-alföldi áramszolgáltatót, a francia tulajdonosi hátterű EDF Démász Zrt.-t.
Korábban Lázár János kancelláriaminiszter is arról beszélt, hogy a tervezett, akár az ezermilliárd forintos összértéket is elérő akvizíciók nem valószínű, hogy ebben a kormányciklusban megvalósulnak. A gázüzletág viszonylag gyors államosítása után tehát a villamosenergia-szektor nem kerül egyhamar köztulajdonba, ami egyszersmind azt jelenti, hogy a kabinet – legalábbis egy időre – feladta az energiapiac egységesítésére vonatkozó céljait. Az EDF Démásznak mintegy 755 ezer ügyfele van, és 32 ezer kilométeres elosztóhálózatot üzemeltet, így az ügylet késlekedésének (meghiúsulásának) mind fogyasztói, mind pedig nemzetgazdasági szempontból jelentősége van. Ráadásul idén már történt hasonló eset: az ENKSZ Zrt. még januárban átvette volna a német RWE-től az Elmű–ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.-t, ám a több mint kétmillió ügyféllel bíró cég szintén magántulajdonban maradt.
Pedig az RWE már tavaly májusban aláírt egy szándéknyilatkozatot a kormányzat képviselőivel a lakossági üzletága eladásáról. Az Elmű–ÉMÁSZ-t az állami ENKSZ – egyes források szerint – néhány tízmilliárd forintért venné meg. Az adásvétel finanszírozása pedig a Magyar Fejlesztési Bank kölcsönéből történt volna.
A korábbi elképzelések alapján az első lépcsőben az üzletrész felét ez év január elejétől, másik 50 százalékát pedig 2017. január 1-jével vette volna át az állami közműcég. Az előzetes megállapodás úgy szólt, hogy az ENKSZ megvásárolta volna az Elmű és az ÉMÁSZ egy-egy hálózati elosztó cégét is a német RWE-től. Ez azonban már becslések szerint egy nagyobb horderejű, százmilliárdos nagyságrendű ügylet lett volna.
A szándéknyilatkozat aláírása ellenére Lázár János kancelláriaminiszter idén februárban már arról beszélt, hogy nem zajlanak konkrét tárgyalások az áramszolgáltatók felvásárlásáról, csupán előkészítő beszélgetések történtek. Az akvizíciók összértékével kapcsolatban ugyanakkor elárulta, hogy ez akár az ezermilliárd forintot is elérheti.
Míg az áramszolgáltatók államosítása elmarad, addig a földgázüzletágban a lakossági piacon az év végéig egyeduralkodóvá válik az állami Főgáz Zrt. Beolvadással egyesül ugyanis december 30-án a Főgáz és az ugyancsak kizárólagos állami tulajdonában lévő ENKSZ Észak-Dél Regionális Földgázszolgáltató, a társaság általános jogutódja a Főgáz lesz. Ez a lépés pedig azt jelenti, hogy valamennyi hazai lakossági földgázfogyasztót a Főgáz szolgál ki az év végétől. Mivel így a Győr-Moson-Sopron, Vas, Komárom-Esztergom, Bács-Kiskun, Csongrád, illetve Békés megye egyetemes szolgáltatásban ellátott mintegy 750 ezer gázfogyasztója is a Főgázhoz kerül, amely az összeolvadás után már 3,4 millió ügyfél ellátásáról gondoskodik. Az ügyfeleknek a cégegyesülés kapcsán semmilyen teendőjük nem lesz.
Az ENKSZ Észak-Dél Regionális Földgázszolgáltató Zrt. jogutódja, a Főgáz tavaly szeptember 29-én vásárolta meg a társaság többségi részvénycsomagját a GDF International S. A.-tól, majd annak kizárólagos tulajdonosa lett. A beolvadással az állami gáztársaság saját tőkéje csaknem 44,3 milliárd forintra, míg mérlegfőösszege mintegy 93 milliárd forintra nő.
A kormánynak az erőművi piacon is vannak kivásárlási tervei. Az állami kézben lévő MVM Magyar Villamos Művek Zrt. a közelmúltban megállapodott a svájci Alpiq AG-val a földgáztüzelésű Csepel II. Erőmű megvásárlásáról, a szerződést azonban még erről az üzletről sem írták alá. Az Alpiq decemberig szeretné lezárni az eladást. A német RWE-konszernnel korábban aláírt szándéknyilatkozat alapján a Mátrai Erőműben is növelné részesedését az MVM, a jelenlegi 25-ről 49 százalékra. Egyelőre azonban még erről az ügyletről sem született végleges megállapodás a német többségi tulajdonossal. A megújuló energiák hasznosítása terén is ambiciózus tervei vannak az MVM-csoportnak, idén és jövőre újabb napelemparkokat terveznek átadni. – Kérdéses azonban, hogy a tervek közül mi valósul meg – jegyzik meg szakértők.
