Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak a hétfőn az Alkotmánybíróság előtt tiltakozó károsultak, ha nem orvosolja a taláros testület panaszaikat – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Kálmán-Pikó István, a károsultak képviselője. Szerinte ugyanis az állam jár a legjobban a módosított törvénnyel. A probléma nagyságát érzékeltetendő az érdekvédő elmondta, a Befektetővédelmi Alap (Beva) által a 6 millió forint alatti kárra kifizetett 88 milliárdon túl eddig 36,1 milliárd forintot juttatott a Kárrendezési Alap a kárt szenvedetteknek.
Akik kaptak már kártérítést, azoknak le kellett mondani az a fölötti veszteségükről. Az érdekvédő felhívta a figyelmet arra, hogy így a zár alá helyezett 44,5 milliárd forintra becsült Quaestor-vagyon a Kárrendezési Alap tulajdonába került, amely még ezt az összeget sem osztotta ki teljes egészében a kárt szenvedettek között. Azt is megemlítette, hogy e vagyon nagyságát ők vitatják, hiszen szerintük a budapesti olimpia helyéül kijelölt Duna City-beruházás egymagában többet ér, mint a teljes, 210 milliárdos Quaestor-kárösszeg. Azaz a dolgok pillanatnyi állása alapján a Kárrendezési Alap még a hivatalos számítás szerinti vagyont figyelembe véve is közel nyolcmilliárd forintnyi pluszban van, ami a költségvetésbe kerülhet.
Nem is beszélve arról, hogy mekkora lehet az államnak jutó összeg, ha valóban megrendezik a budapesti olimpiát. Vagyis Kálmán-Pikó István szerint fölvetődik a gyanú, hogy – miközben a törvény módosításával milliárdokat vesznek ki a károsultak zsebéből – a valódi cél az állam hasznának növelése volt. Hogy valami munkálhat a háttérben, azt jól mutatja, hogy az első, az Alkotmánybíróság által elkaszált Quaestor-törvényt megtámadó magán- és banki indítvány szó szerint megegyezett, aminek a bekövetkezésének a valószínűsége nulla.
Ha hozott az ügyben bármilyen döntést az Alkotmánybíróság, az a legkorábban a mai napon fog kiderülni, így a károsultak ügyvédje csak reményét fejezhette ki azt illetően, hogy a testület elfogadja érveiket, s részben vagy egészben hatályon kívül helyezi a tavaly újjáalkotott kárrendezési törvényt. Az ugyanis a kárt szenvedettek nagyobbik részét, mintegy 22-25 ezer embert sújt azzal, hogy jelentősen csökkenti a nekik járó összeget. Számunkra az is információ, ha a 10-12 témakörbe sorolható alkotmányossági kifogások mindegyikét megalapozatlannak nyilvánítják, hiszen ekkor megnyílik az út az Emberi Jogok Európai Bíróságához – hangsúlyozta az érdekvédő, megjegyezve: fontos lenne, hogy a taláros testület a törvény összes támadott pontjáról nyilatkozzon, nehogy előforduljon még egyszer az, ami a legutóbbi módosításkor is történt. Vagyis hogy az új jogszabályban ismét támadási pontok maradnak.
