Az állam jár jól a Quaestor-kártalanítással?

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Az alkotmánybírósági döntés függvényében akár Strasbourgig is elmehetnek a brókercég károsultjai.

Hajdú Péter
2016. 12. 07. 8:13
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kérdésünkre Kálmán-Pikó István elmondta, az általuk készített beadványok két ponton támadják a törvényt. Az egyik szerint az visszaél a joggal, mert nem úgy szabályoz, ahogy kellene. Egyes esetekben ugyanis korlátozza a tulajdonukhoz, a befektetett összeghez való hozzáférés jogát. Azok ugyanis, akik még nem vettek fel hozamot a befektetésük után, a teljes befektetett összeghez hozzájuthatnak, vannak viszont, akik egyetlen fillért sem kapnak.

Ennek magyarázata, hogy a módosított törvény alapján a 2008 után keletkezett hozamot le kell vonni a kártérítés összegéből. Így akik a bedőlés előtti egy éven belül fektettek be, azok a teljes összeget megkapják. Ezzel szemben a nagyobb összeget befektetőknek akár teljes befektetésük is elúszhat. Példaként Kálmán-Pikó elmondta, volt olyan ügyfél, aki 50 milliót fektetett be, a hozama 30 millió forint volt, és egyetlen fillér kártérítést sem kap. Ez úgy történhetett meg, hogy a jogszabály 30 millió forintban határozza meg a kártérítés felső határát, s ebből kell levonni az éppen 30 millió forintra rúgó hasznot.

Azok is pórul jártak, akik Quaestor Ingatlanalapba fektettek 2001–2002-ben. Ezek az alapok ugyanis a hozamot 2011-ben, egy összegben írták jóvá. A törvény szerint az így keletkezett hasznot le kell vonni a kártérítés összegéből. Kálmán-Pikó érvelése szerint ez hátrányos megkülönböztetést jelent a kötvénytulajdonosok számára, hiszen a 2000-es évek elején keletkezett – a magas infláció miatti – magas hozamot von le a kár összegből, így jelentősen csökkenti a kötvénytulajdonosoknak járó összeget. Ez pedig visszaható szabályozást jelent, ami szintén törvénybe ütköző, és amit szintén támadnak a taláros testületnél. Az Alkotmánybíróság korábbi döntése szerint ugyanis nemcsak az időben visszanyúló hatályú jogszabály minősül visszaható szabályozásnak, hanem az is, amely a múltban kialakult jogviszonyba avatkozik be. Itt pedig tipikusan ez utóbbiról van szó.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.