Az év végére egyébként kimerülő forrás a vidékfejlesztési program keretében, uniós támogatásból állt rendelkezésre, és információink szerint a folytatásban is ugyanígy lesz. Vagyis nem a költségvetés terhére, hanem a Brüsszelben jóváhagyott pénzek átcsoportosításával folytatódhat a program.
A korábbi ágazati egyeztetések nyomán az ősszel megnyitott forrásokra a borászattal, szőlészettel foglalkozó vállalkozások pályázhattak, és – mint lapunk megtudta – a modell nem változik a küszöbön álló keretbővítéssel sem. Fejenként maximum 200 millió forintot – illetve a teljes beruházás legfeljebb 50 százalékát – igényelhetik a gazdák. Két nagy támogatási célt hirdettek meg: az élelmiszeriparhoz köthető energetikai hatékonyság fejlesztését és a versenyképesség növelését.
Utóbbi érdekében például új eszközök, gépek, technológiák, kapacitások beszerzését, kialakítását vagy ezek korszerűsítését, épületek, építmények létesítését. A támogatási program folytatására nem a Földművelésügyi Minisztériumban, hanem a Miniszterelnökségen bólintanak rá, uniós források szétosztásáról lévén szó.
Egyébként az ágazat kiemelt támogatása nem tekinthető meglepetésnek: már a 2014–2020-as vidékfejlesztési program megalkotásakor jelezték, hogy – szemben a 2007–2013 közötti időszakkal, amikor nem volt kifejezetten a borászok számára kiírt pályázat – 20 milliárd forintot különítenek el ágazati fejlesztésekre, amely már az idén szeptemberben a duplájára hízott.
A közösségi támogatások mellett maguk a borászok is igyekeznek javítani az ágazat helyzetén. Annak érdekében például, hogy a magyarországi szőlő-bor ágazat piacképes és fenntartható legyen, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) a Földművelésügyi Minisztériummal kötött együttműködési megállapodás után elkészítette a teljes magyar szőlő- és borágazatot átfogó stratégiát. Mint a szakmaközi szervezetnél kifejtették, a stratégia 2025-ig fogalmaz meg cselekvési terveket, irányokat a szőlő- és borágazat szereplői számára. Kulcsfontosságú többek között az optimális termőterület kialakítása. Hangsúlyt kell helyezni továbbá a művelési kötelezettség betartására és a nem művelt szőlőterületek összeírására. Jelenleg ugyanis mintegy 65 ezer hektárnyi szőlőterületet tartanak számon, de kereskedelmi tevékenységet csak 46 ezer hektáron regisztráltak.
Kapcsolatot szeretne kialakítani a HNT a borkereskedelem szereplőivel is, illetve a folyó borok piacát szintén ellenőrzés alatt akarja tartani, kötelező szerződésmintákkal. Emellett napirenden van egy etikai kódex kidolgozása, amely a borkereskedelemmel kapcsolatos minimális elvárásokat tartalmazza. A majdan meghatározott kritériumok alapján etikusan működő, együttműködő vállalkozásoknak pedig védjegyet alkotnának.
„Újragondolt célpiacokra” is szervezné a magyar borokat az export bővítéséért a HNT. A kínálatba pedig Magyarország természetes édes fehérborai mellé beemelné a hazai nemesítésű fajták nagy száraz fehérborait (furmint, olaszrizling), valamint az illatos fehérborokat, a rozékat, a kékfrankost és házasításait (bikavérek). Szerepe lehet a borok pozicionálásában a földrajzi árujelzőknek is. Ezek feltételrendszere már minőségi kategóriánként más követelményeket tartalmazna, betartásukat rendszeres minőség-ellenőrzés segítené.
Régóta napirenden van egyébként a célpiacok kérdése a borászati-borkereskedelmi szakmában: több ágazati szakértő szerint is Kínát és az Egyesült Államokat kellene célba venni magas minőségű termékekkel. Ezzel párhuzamosan pedig el kellene felejtetni, hogy – hasonlóan a rendszerváltás előtti időkhöz – a keleti, posztszovjet piacokra terítsék a mennyiségi és nem minőségi bort.
Több jel is utal arra, hogy a borászati ágazat a jövőben is támogatást élvez majd az Európai Unió részéről. December eleji hír, hogy az Európai Bizottság 2019–2023 között újabb támogatási időszak megnyitását határozta el. A részletszabályok kidolgozását a testület már megkezdte.
Az élelmiszeripari vállalkozások 14 százalékának egyébként a borászat a főtevékenysége az agrártárca nemrégiben kiadott tájékoztatása szerint. A szőlőtermesztésben tevékenykedők a mezőgazdasági terület hozzávetőleg másfél százalékát művelik meg, ezzel szemben bruttó termelési értékben a részarányuk 4 százalékot tesz ki. Több mint 15 milliárd forint volt a magyarországi borexport az idei első nyolc hónapban, ez 416 ezer hektoliter bor kivitelét jelentette. A behozatal ettől jelentősen elmaradt: az év első nyolc hónapjában 192 ezer hektolitert tett ki, összesen mintegy 4,3 milliárd forint értékben.
