Megkezdődött a fellebbezési tárgyalás a LuxLeaks-bortányt kirobbantók ügyében Luxemburgban.
Az első, hétfői tárgyalási napon elsősorban a történtek áttekintésére került sor: a középpontban az állt, hogy a vádlottak hogyan találtak rá az érintett dokumentumokra, és pontosan miért tették nyilvánossá az adatokat – mondta el az MNO-nak a helyszínről Bördős Éva, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (Demnet) nemzetközi fejlesztési programvezetője. A meghallgatás kedden folytatódik. Beszámolt arról is, hogy körülbelül százötven tüntető érkezett húsz országból a bíróság épülete elé, hogy szolidaritását fejezze ki a vádlottakkal, és kiálljon a hitelesebb és nagyobb transzparencia mellett.
Mint ismeretes, Édouard Perrin francia újságíró Antoine Deltour és Raphael Halet, a PriceWaterhouseCoopers könyvvizsgáló cég alkalmazottai segítségével nyilvánosságra hozta, hogy a nagyhercegség adóhivatala az ott bejegyzett multinacionális vállalatok százai számára tette lehetővé az egyébként külföldön fizetendő adóterheik minimalizálását. Az ügyben júniusban született meg az elsőfokú ítélet: Deltour tizenkettő, Halet kilenc hónapos felfüggesztett börtönbüntetést kapott – az ügyészség mindkettejükre tizennyolc hónapos börtönt kért –, az adóbotrányt kiszivárogtató Perrint pedig minden vád alól felmentették.
Bördős Éva elmondta: megdöbbentőnek tartják a júniusi döntést, bár üdvözlendő, hogy az újságírót első fokon felmentették. „A közérdekű bejelentőket ugyanakkor inkább védeni kellene, nem pedig elítélni” – fogalmazott, hozzátéve: el kellene jutni odáig, hogy nyilvános legyen az összes ehhez hasonló adómegállapodás, és ne a francia újságíróhoz hasonlóknak kelljen nyilvánosságra hozniuk az ilyen adatokat.
A LuxLeaks-ügynek köszönhetően egyre több nemzetközi szervezetnél került középpontba az adózás kérdése: az Európai Uniótól az ENSZ-ig mindenki belátta már, hogy az adóelkerülés fenntarthatatlan méreteket ölt, és egyre többen kérdőjelezik meg azt, hogy pontosan milyen hatással is van a leggazdagabbak gazdagsága a társadalomra – fogalmazott.
Sajtóhírek szerint nagyjából kétszázezren írták alá korábban azt a petíciót, amelyben támogatásukról biztosították a kiszivárogtatókat – írja az MTI. Szeptemberben több mint száz európai parlamenti képviselő tiltakozott az eljárás ellen, Sven Giegold zöld párti politikus pedig hétfőn groteszknek nevezte a tárgyalást.
Szakemberek szerint a céges adóelkerülés évente több milliárd euró bevételkiesést jelent az uniós tagállamoknak, ráadásul egyenlőtlen versenyt okoz a vállalatok között.
