Gazdasági szempontból Erdély számít Románia motorjának a régiókat tekintve, ugyanis az ottani megyék járulnak hozzá a legnagyobb mértékben a nemzeti össztermékhez. Egy nemrég közölt összeállítás szerint a befizetett adó és a költségvetésből visszakapott összegek aránya alapján a magyar többségű megyék Románia középmezőnyébe tartoznak. A kolozsvári Transindex portál mindezt úgy számolta ki, hogy megkapta a bukaresti pénzügyminisztériumtól a társasági adó, jövedelemadó, áfa, illetve jövedéki adó formájában befizetett összegek megyei bontását és a megyéknek visszautalt összegek statisztikáját. Az idei év első kilenc hónapjára vonatkozó kimutatás szerint az ország negyvenegy megyéje közül csak tizenegy fizetett be többet, mint amennyit visszakapott, közülük a fekete-tenger-parti Konstanca a befizetések 26, a Bukarestet körülvevő Ilfov 33, míg az erdélyi Brassó 34, Kolozs pedig 44 százalékát kapta vissza. A „legeltartottabb” megye a dél-romániai Teleorman (292 százalék), ugyanakkor a jelentős magyar lakossággal rendelkező erdélyi megyék szintén többet kapnak vissza, a székelyföldi Kovászna és Hargita például a befizetett adók 138, illetve 144 százalékát.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke azonban azt állítja, hogy a román pénzügyminisztérium szándékosan elferdíti a statisztikákat, emiatt ezek az adatok hamisak. A politikus lapunknak elmondta, az a kimutatás áll közel a valósághoz, amelyet évekkel ezelőtt ugyancsak a pénzügyi tárca adatai alapján hozott nyilvánosságra a bukaresti Gandul hírportál. Eszerint Máramarost és Krassó-Szörényt leszámítva valamennyi erdély-partiumi megye nettó befizető, a székelyföldi megyék pedig a befizetett összegek mintegy hatvan százalékát kapták vissza a központi költségvetésből. – Európai elv, hogy amit helyben megtermelnek, az ne járja meg a fővárost, hanem nagyobb mértékben maradjon otthon. Ha helyben több pénzt hagynának, akkor az a helyi közösségeket erősítené, és mivel az erős közösségek gazdasági növekedést hoznak, ezáltal több pénz menne a központi költségvetésbe is – jelentette ki Kelemen. Úgy véli: igazságtalan a jelenlegi központosított adózási rendszer, ezért pénzügyi decentralizációra van szükség Romániában. Egyébként a román politikum hosszú ideje többek között azzal érvel a Székelyföld szélesebb körű autonómiája ellen, hogy az ottani megyéket a román állam tartja el, egyedül nem állnának meg a lábukon gazdasági-pénzügyi szempontból.
Amúgy abban gazdasági szakértők is egyetértenek, miszerint a pénzügyi aránytalanságok egyik oka, hogy minden nagy adózó hozzájárulása a központi költségvetést gazdagítja. A hatályos jogszabályok szerint ugyanis a jelentős forgalmat lebonyolító vállalkozásoknak kötelező módon Bukarestben kell adózniuk, függetlenül attól, hogy hol fejtik ki a tevékenységüket. Ennek betudhatóan az ország összadóbevételének mintegy negyven százalékát a fővárosban nyilvántartott nagyvállalatok adják, beleértve a gáz-, áram- és mobilszolgáltatókat, a kőolajipari társaságokat, üzletláncokat. Antal Árpád, a székelyföldi Sepsiszentgyörgy polgármestere és Miklós Zoltán közgazdász a téma kapcsán arra hívta fel a figyelmet: az erőteljesen központosított romániai pénzügyi rendszer célja az, hogy az adóbevételekről minél nagyobb mértékben Bukarestben rendelkezzenek. Az is kiszolgáltatottá teszi a megyéket, hogy adójövedelmük felét elszippantották az idén létrejött regionális adóhatóságok, amelyek átvették a közepes vállalkozások pénzügyi kezelését. Becslések szerint ha a közepes és a nagyvállalatok helyben adóznának, a székelyföldi megyékben megtermelt adóbevétel közel négyszerese lenne a mostaninak.
