Kényelmesen várhatja az év végét a jegybank

311 forintos euróárfolyammal zárjuk 2016-t. Ez jóval gyengébb, mint amit a gazdaság állapota indokolna.

Idén nem kellett trükközni a forint-euró árfolyam „beállításával” ahhoz, hogy az év utolsó napján csökkenő tendenciát mutasson az államadósság a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva. A forint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos közlése szerint 311 forinttal búcsúztatta az óévet az euróval szemben. Ez magasabb ugyan, mint az idei költségvetésben tervezett 303 forintos árfolyam, azonban mégsem ugrik meg az adósságráta, miután az államadósságnak ma már csupán a 25 százalékát teszi ki a devizában kibocsátott kötvények aránya. Az államadósság fele még devizában állt fent a 2010-es kormányváltás idején, vagyis évről évre csökken a forint árfolyamának szerepe az év végi adósságszint alakulásában.

Az elemzők szerint akár a 315 forintos euróárfolyam is kényelmes helyzetet jelentene az adósságráta csökkentése szempontjából. Az MNB pénteken publikált legfrissebb adatai szerint ugyanis szeptember végén 74,3 százalékon állt az adósságráta, év végén pedig a tavaly év végi 74,7 százalékos szint alá kell letornászni a rátát. (Az alaptörvény és az uniós szabályok miatt is csökkenő tendenciát kell elérni). A költségvetés jó helyzetben várja az esztendő végét, hiszen a kincstári egységes számla (kesz) az elmúlt hónapban 1600 milliárd forinton állt, ami igen magas összegnek tekinthető. Ez az a számla, amely a korábbi években nagy segítséget jelentett az év végi adósságszint „beállításában”. Tavaly például úgy sikerült csökkenteni az adósságrátát, hogy decemberben a kincstári egységes számla államháztartás főszámlán lévő egyenlege egyetlen hónap alatt 1416 milliárd forinttal történelmi mélységbe, 660 milliárd forintra csökkent. A jelenlegi 1600 milliárd forintos kesz-állomány bőven fedezi az esetleges állampapír-visszaváltások árát, amennyiben erre mégis szükség lenne az adósság csökkentése érdekében. Egyébként részben a nemzetközi előírások a felelősek azért, hogy a kormányok trükközni kényszerülnek, hiszen mindig az év utolsó napján fennálló adósságszint kerül be a statisztikai évkönyvekbe. Az államadósság szintje azonban folyamatosan hullámzik, ezért igazságtalannak tűnhet, hogy az év egy bizonyos napján kell jó eredményt produkálni ahhoz, hogy „értékelhessék” az adóssággal kapcsolatos elmúlt évi kormányzati tevékenységet.

A forint árfolyama ugyanakkor túl gyenge. Szakérők szerint a hazai gazdaság fundamentumai alapján 295-300 forintos euróárfolyam lenne a reális egyensúlyi állapot. Szerintük ezek a fundamentumok, mint a beáramló uniós támogatások, a folyó fizetési mérleg egyensúlya, a felminősítések, a gazdaság növekedése, a jó fiskális politika és a csökkenő adósságráta mind-mind erősebb forintárfolyamot indokolna, ha a jegybank nem gyengítené a forintot. Az árfolyam azonban azért nem tud visszaerősödni erre a szintre, mert az MNB folyamatosan lazít a monetáris politikáján, amely forintgyengüléssel jár. Mint ismert, a jegybanki devizatartalékból komoly bevétele van a Matolcsy György vezette MNB-nek, mivel a tartalékok bekerülési költsége alacsonyabb, mint a jelenlegi euróárfolyam, vagyis a jegybank bevételre tesz szert. Ebből az árfolyamnyereségből tudott több mint kétszáz milliárd forintot az általa létrehozott alapítványoknak adni. Ebből költöttek a Pallas Athéné alapítványok milliárdokat ingatlanokra, műtárgyakra, és kötöttek különböző támogatási szerződéseket, illetve vásároltak állampapírokat. Ebből kiindulva az MNB-nek érdeke lehet a forint árfolyamának gyengén tartása, amely egyébként az exportra termelő nagyvállalatoknak is extra bevételt jelent.