Nagy István a IX. Gyulai Méz és Mézeskalács Fesztiválon tartott előadásában kifejtette: a szövetkezéssel a magyar méhészek ármeghatározó képessége és értékesítési lehetősége jelentősen javulna. A kormány 5 évre 150 millió forintot szán a méhészeti szövetkezetek létrehozásának támogatására.
Elmondta, az FM dolgozik azon, hogy védjeggyel jelölhessék a magyar méhészek a terméküket, jelezve, hogy gmp-mentes területről származik, ami piaci előnyt jelentene számukra. A méz mellett a húst, a halat, a tejet és a tojást is lehetne így jelölni. „A rendelet kész, a védjegy még nincs” – fogalmazott Nagy István.
Magyarországon 454 ezer hektárnyi akácerdő van, a világ akácméztermésének 80 százaléka innen származik. A magyar méz jelentős részét exportálják az Európai Unióba, az ország exportrészesedése 40 százalékos az EU-ban. Mindezek ellenére nincs ármeghatározó szerepük a magyar méhészeknek, ami összefogással, szövetkezéssel változhatna – hangsúlyozta az államtitkár.
Szólt arról is, hogy az állatorvos-tudományi egyetem rektorával a napokban egyeztetett arról, hogy a jövőben az állatorvosok méhbetegségekre is szakosodhatnának, ami a méhbetegségek elleni kutatásoknak is új lendületet adna. Magyarországon nagy a méhsűrűség, ezért a méhek fokozottan ki vannak téve a betegségeknek – húzta alá.
Ismertetése szerint 2013 és 2016 között a Magyar méhészeti nemzeti program révén az ágazat szereplői évi 4,7 millió euró támogatáshoz juthattak uniós és hazai forrásból. Megkezdték a 2016–19-es program előkészítését, amelyben a termékfejlesztést és a piacra jutást is támogatnák, s a kutatásokra is több forrás jutna. Nagy István elmondta: Magyarországon több ezer családnak nyújt fő- vagy kiegészítő jövedelmet a méhészkedés; az utóbbi években a kis és közepes méhészetek intenzív, árutermelő gazdaságokká váltak.
A méhészek és a fogyasztók közötti bizalom erősítése, a termelői mézesüvegek használata és a mézlovagrendek munkája révén az évi átlagfogyasztás 30-40 dekagrammról 70-80-ra nőtt.
