A saját munkavállalóknak és az üzleti partnereknek megoldható adómentesen az ajándékozás, ha az személyijövedelemadó-törvény által biztosított lehetőséggel élnek a cégvezetők – írja az Adó.hu.
Eszerint adómentes a legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott, kulturális szolgáltatás igénybevételére – például muzeális intézmény, művészeti létesítmény, kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére – szóló belépőjegy, bérlet, illetve a könyvtári beiratkozási díj. A sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet pedig értékhatár nélkül adómentes.
Ha valaki üzleti partnerének nem így kíván ajándékozni, akkor az ajándék 1,19-szeres értéke után 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Ilyenkor ugyanis úgynevezett egyes meghatározott juttatásként adózik mint üzleti ajándék. Üzleti ajándéknak az idevágó törvény szerint a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék számít.
Az Adó.hu szerint hasonló az adóztatási helyzet a munkavállalóknál, pusztán egy árnyalattal bonyolultabb. A munkavállalók ajándékozásánál ugyanis beszélhetünk csekély értékű ajándékokról is. Csekély értékű ajándék az szja-törvény meghatározása szerint a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás. Ezt legfeljebb évi három alkalommal lehet adni, ennek az 1,19-szeres értéke után is 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, ez a juttatás is egyes meghatározott juttatásként adózik. Ez lapunk múlt heti cikkéből lehet ismerős, akkor számoltunk be róla, hogy nyugdíjasoknak juttatott Erzsébet-utalvány is ebbe a kategóriába esik.
Ha munkáltató ennél nagyobb értékű ajándékot adna a dolgozónak, annak sincs akadálya, megteheti ugyanekkora adóteher mellett. Figyelni kell a munkáltatónak azonban arra, hogy minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon juttassa az ajándékot. Mindenkinek meg kell kapnia tehát, vagy egy minden dolgozó által megismerhető szabályzatban kell rögzíteni. „A juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más – munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő – közös ismérv alapján határozza meg” – igazít el az szja-törvény.
Ha a jutalmat a munkáltató a munkateljesítményhez kívánja kötni, akkor a legbölcsebben akkor jár el, ha a dolgozók karácsonyi jutalmukat pénzben kapják meg, hozzácsapva a fizetésükhöz, ekkor viszont természetesen meg kell fizetni utána az összes, munkabérnél szokásos adót és járulékot.
Végezetül érdemes a karácsonyi parti adóvonzatáról is szólni: a törvény szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül a reprezentáció, így a rendezvényköltségek 1,19-szeres értéke után is 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell megfizetni. Ha a cég nem maga szervezi a partit, s a rendezvényszervező cég egytételes számlát ad, de nem mellékel listát sem a felmerült költségekről, akkor az szja- és az ehokötelezettség a rendezvényszervező céget terheli.
