Nem feltétlenül probléma, hogy a kiskereskedelmi bővülés mostanában megtorpant, hiszen ez annak a jele is lehet, hogy a lakosság egyre nagyobb része a fogyasztás helyett inkább a hosszú távú, biztonsági megtakarítások felé fordul – mondta lapunknak az ING Bank vezető elemzője a nemrégiben megjelent statisztikai adatok kapcsán. A Központi Statisztikai Hivatal jelentései alapján az ipari termelés 2,1 százalékkal maradt el októberben az egy évvel korábbitól, míg a harmadik negyedéves GDP 2,2 százalékos bővülést mutatott 2015 azonos időszakához képest. A kiskereskedelmi forgalom mindössze 2,6 százalékkal nőtt októberben az egy évvel korábbihoz viszonyítva, ami jócskán elmarad a várakozásoktól.
Virovácz Péter szerint a viszonylag mérsékelt fogyasztásbővülés hátterében több tényező húzódik meg: egyrészt sokan az elmúlt években, a válság lecsengésével tudták le a tartós fogyasztási cikkek – hűtő- és mosógépek, gépjárművek – cseréjét, ami mostanra futott ki. Másrészt pedig sokan úgy értékelik, hogy a rendelkezésre álló pénzt nem a fogyasztásra költik, hanem inkább állampapírba vagy más alacsony kockázatú termékbe fektetik, s ezzel biztonsági tartalékot hoznak létre. A családi otthonteremtési kedvezmény és más ösztönzők megjelenésével ráadásul sokan lehetőséget kaptak arra, hogy belátható időn belül lecseréljék a lakásukat, vagy kirepüljenek a szülői házból, ami szintén megtakarításra ösztönöz.
Az ING Bank elemzője az ipari termelés bő 2 százalékos visszaesése, valamint a GDP mérsékelt, de stabil bővülése kapcsán megjegyezte: az eredményeket nagyon meghatározzák a nemzetközi folyamatok, de látni kell azt is, hogy a magyar termelékenység elért a határához. – A tőke beáramlása lassult, és egyre nagyobb gondok vannak a munkaerőpiacon is, ez pedig gátat szab az ipar további növekedésének. Egyre sürgetőbb lenne átállni a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítására, mivel csak így maradhatunk versenyben a régió más országaival – fogalmazott Virovácz Péter. Az elemző kitért a jövő évi béremelések gazdaságra gyakorolt hatására is. Mint kifejtette, a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése jelentős bérnövekedést hoz a jobban kereső rétegeknek is.
Ezt egy-egy multi minden gond nélkül ki tudja gazdálkodni, de a kis- és közepes vállalkozásoknál (kkv) komolyabb problémák is lehetnek. – A folyamat önmagában nem rossz, bár biztosan lesznek olyan cégek, amelyek nem tudják megoldani, hogy magasabb fizetést adjanak, és inkább lehúzzák a rolót. Mivel azonban munkaerőhiány van, hosszú távon nem növekszik majd a munkanélküliség, ráadásul a kkv-k arra kényszerülnek, hogy ne halogassák a versenyképesség érdekében szükséges lépéseket, a digitalizációt vagy a tőkeemelést – fogalmazott Virovácz Péter.
