Rendkívül jó hírt közölt a magyar költségvetésről a Nemzetgazdasági Minisztérium, miután a legfrissebb adatok szerint novemberben is kétmilliárd forintos többlettel zárt az államháztartás, az idei tizenegy havi többlet pedig 59,3 milliárd forintra emelkedett. Ebben nagy szerepe van az októberi masszív többletnek, a költségvetés ugyanis csak most számolhatta el az aszfaltügy átutalásait, miután a magyar kormány és az Európai Bizottság megegyezett a büntetés mértékéről. Csak ez az egy tétel több mint 183 milliárd forintos bevételt jelentett a hazai költségvetésnek. Az új uniós támogatási ciklus csak lassan pörög fel, ez is hozzájárult ahhoz, hogy az állam kevesebbet költött. Az uniós pályázatokhoz ugyanis önrészt is vállal hazánk, vagyis ha kevesebb forrást hív le, akkor értelemszerűen a költségvetés is kevesebbet költ. Pontos adatokat csak később közöl a szaktárca, azt azonban sejteni lehet, hogy a kedvező tendenciák mögött a gazdaságfehérítést célzó kormányzati intézkedések, például az online pénztárgépek és az ezekből adódó magasabb adóbevételek állhatnak.
Tény, hogy az elmúlt időszak legjobb eredményeit mutatja az államháztartás helyzete, mégis több kérdés is felmerül az adatokkal kapcsolatban. A novemberi kétmilliárd forintos többletnek elvileg magasabbnak kellene lennie, hiszen a növekedési adóhitel legnagyobb kedvezményezettje, a General Electric negyedévente utal a magyar államnak mintegy hatvanmilliárd forintos összeget. (A növekedési adóhitel lényege, hogy annak a Magyarországon bejegyzett cégnek, amelyik egyik évről a másikra legalább meghatszorozza a nyereségét, a növekményre eső társasági adót nem kell azonnal, teljes összegben befizetnie az államkasszába, hanem automatikusan fizetési haladékot kap: a teljes összeget az adóévet követő két év alatt nyolc egyenlő részben, negyedévente kell csak megfizetnie). A novemberi adatokból azonban úgy tűnik, hogy az állam komoly költekezésbe kezdett. A kormány már korábban bejelentette, hogy a kedvező államháztartási adatok miatt a Modern Városok Program keretösszegének 30 milliárdos emelését, az ipari parkok 60 milliárdos további támogatását, az Eximbank 45 milliárd forintos tőkeemelését, a hitelgaranciákra jutó források megerősítését és számtalan, nem részletezett beruházás, felújítás megkezdését javasolja. Csak januárban derülhet ki pontosan, hogy milyen összegű költekezésbe kezdett a kabinet. Az első tizenegy havi többlet az államháztartásban mindenesetre fedezetet jelent, hiszen az idei büdzsét 761 milliárd forintos hiánnyal tervezték, vagyis mintegy nyolcszázmilliárd forintos kerete van a kabinetnek.
Úgy tűnik, hogy akut pénzhiánnyal sem kell küszködnie a kormánynak, mivel a kincstári egységes számlán is mintegy 1600 milliárd forint van. Nagy kérdés azonban, hogy az elmúlt évekkel ellentétben miért csak januárban kapják meg a központi költségvetési szervek közalkalmazottai a bérüket, holott azt eddig már decemberben elutalta a Magyar Államkincstár. Erről csak a napokban szereztek tudomást az érintettek. Az is furcsa, hogy az Eximbank újabb, 28 milliárd forintos feltőkésítését is csak úgy tudta megoldani a kormány, hogy az idei évre, útépítésekre szánt pénzeket csapolta meg. A döntést olyan gyorsan hozta meg a kabinet, hogy azt a közútkezelő vezérigazgató-helyettese a Hír TV riporterétől tudta meg. Ha a büdzsé valóban ilyen kedvező helyzetben van, akkor érthetetlen, hogy miért kell a kormánynak átcsoportosításokat végrehajtani.
