Az egyik legdrágább családi házat, pontosabban lakóingatlan-komplexumot Budán az Istenhegyi úton értékesítették idén kétmilliárd forintért, miközben egy 110 négyzetméteres családi ház a Hajdú-Bihar-megyei Csökmőn kétmillió forintért is alig kelt el az ingatlan.com-on – mondta lapunknak Balogh László, a legnagyobb hazai internetes ingatlanforgalmazó oldal gazdasági szakértője. Ebből is jól látszik, hogy az ország lényegében kettészakadt, a munkahelyek szempontjából frekventált városok és Budapest esetében a használt lakások négyzetméterárai 19-20 százalékkal emelkedtek egy év alatt, miközben a vidéki települések esetében nagy átlagban azt lehet mondani, hogy stagnáltak az árak. Nagy különbség van a felkapott, jó turisztikai adottságokkal, valamilyen nagyváros vonzáskörzetében, vagy éppen az osztrák határ mentén fekvő települések valamint a kis falvak között, ahol sorjában állnak az eladandó házak, vevő pedig nincsen. Ahogy lapunk korábban beszámolt róla, hasonló trend figyelhető meg a fogyasztásban is, a statisztikák szerint drasztikusan nő az üzletek forgalma a fővárosban, valamint a közép- és nyugat-magyarországi régióban, miközben az ország nagy részén még mindig kevesebbet vásárolnak az emberek, mint a válság előtt. Lényegében ugyanezt követik le az ingatlanárakkal kapcsolatos statisztikák is. Balogh László lapunknak elmondta, hogy Budapesten idén 456 ezer forintra nőtt a használt lakások átlagos négyzetméterára, míg ugyanez a vidéki nagyvárosokban 228 ezer forintra drágult egy év alatt. A hazai ingatlanpiacon egyértelműen a 2015-ös esztendő volt a legőrültebb év, amikor ugyanilyen mértékű drágulás volt megfigyelhető, és ez az idei évre is áthúzódott. Az aktív kereslet hullámzását jól jellemezte, hogy egy ingatlant már némileg hosszabb ideig árultak az interneten, átlagosan három hónapig.
A hazai lakáspiacon továbbra is markáns jelenség a befektetési célú ingatlanvásárlás. Ebben nagy szerepet játszik a hotellakások, például az Airbnb elterjedése, miután egyre többen vásároltak olyan, frekventált helyen lévő lakást, amelyet könnyű kiadni az internet segítségével. Ezek a befektetések átlagosan éves szinten akár 5-10 százalékos hozamokat is produkáltak a tulajdonosoknak. Az albérletek iránti kereslet és az ebből fakadó bérleti díjemelkedés is megmozgatta a befektetők fantáziáját.
Az új lakások is drágultak 12-20 százalékkal, de ebben a szegmensben még a következő időszakban jön majd a látványos kínálatbővülés. Balogh László szerint 2018 végéig legalább 15-20 ezer új lakás megjelenésével lehet számolni a piacon. Ebben szerepet játszik a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) iránti érdeklődés. Érdekesség, hogy az új lakások után fizetett áfakulcs idén 27 százalékról 5 százalékra csökkent, a lakásárakban azonban ez a mérséklődés nem jelent meg.
