Ezeket az adatokat elemezve a két szerző arra a következtetésre jut, hogy elhibázott az a magyar gazdaságpolitika, amely az iparfejlesztésre és a szakképzésre összpontosítja erőfeszítéseit. Ezek helyett inkább a felsőoktatás fejlesztésére kellene többet költeni.
Az alacsony magyar versenyképességet a KSH egyik friss elemzése is górcső alá veszi. A hazánkban működő külföldi irányítású leányvállalatok tevékenységét vizsgáló jelentés szerint a külföldiek kezében lévő cégek két és félszer termelékenyebbek voltak, mint a hazai irányításúak. Ráadásul 2010 és 2014 között a különbség 2012 kivételével minden évben nőtt. Amíg a külföldiek által irányított cégeknél az egy foglalkoztatott által termelt érték 2010 és 2014 között 10,5 millió forintról 13 millió forintra emelkedett, addig a magyar tulajdonú vállalkozásoknál 4,3 millió forintól csak ötmillió forintra nőtt.
Jól mutatja a hazai vállalkozások, illetve az irányítási kultúra fejletlenségét az is, hogy a hazai cégeknek alig 3,5 százalékát, mintegy 18 ezer vállalkozást irányítanak külföldiek, az általuk elért árbevétel, termelt érték, valamint előállított hozzáadott érték mégis nagyobb volt, mint a maradék 96,5 százalék kibocsátása. Még nagyobb a szakadék a két vállalkozói csoport között, ha a fejlett technológia (high-tech) alkalmazását tekintjük. A hazánkban működő összes vállalkozás árbevételének alig 2,5 százaléka származott fejlett technológiák használatával, illetve tudásalapú termelésből. Ennek 95 százalékát pedig külföldiek által irányított vállalatok állították elő. Összefoglalva megállapítható, bőven lenne még teendőjük az ország gazdasági vezetőinek, hogy legalább a régiótól való leszakadásunk megálljon.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!