Lapunk számításai szerint az elmúlt két évben 11,3 milliárd forintot vesztett a magyar költségvetés a letelepedési állampapírokon. A kamat ugyanis sokkal drágább a letelepedési kötvények esetében, mintha színtisztán piaci körülmények között próbálna meg a kormány forrást bevonni az államadósság finanszírozására. A konstrukció szerint a letelepedési állampapírok diszkont áron kerülnek forgalomba, vagyis a kamatot előre levonják a 300 ezer eurós papír árából, és az ötéves futamidő végén a névértéket fizeti vissza az állam. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a kötvényvásárló 271 ezer eurót utal az államnak, majd öt év múlva 300 ezer eurót fizet ki hazánk. A 29 ezer euró, vagyis a 9 millió forint tekinthető klasszikus értelemben vett hozamnak, kamatnak. A letelepedési kötvény hozama másfél százalékponttal alacsonyabb, mint az ötéves magyar eurókötvény másodpiaci hozama, de minimum két százalék. Vagyis hiába csökkentek már fél százalék alá a másodpiacon a magyar kötvények után fizetendő kamatok, a kormány továbbra is két százalékot fizet a letelepedési kötvények után, ami teljesen érthetetlen. Emiatt korrupciógyanús az egész ügylet, hiszen ha olcsóbban is lehetne finanszírozni az államadósságot, akkor miért a drágább megoldást vállalta az Orbán-kormány?
Nagy valószínűség szerint azért, mert a kötvényeket csak az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottsága által kiválasztott cégek vehetik meg. Ezek a vállalkozások egy kivételével olyan helyszíneken vannak bejegyezve, amely az offshore cégek körében igen népszerűek. Úgy tűnik, hogy nem az adósság finanszírozása volt a célja a programnak, pedig a kormány szerint olyan időszakban segített a magyar államadósság finanszírozásában, amikor devizaforrásra volt szüksége.
A valóságban hazánknak 2011-ben és 2012-ben okozott nehézséget az adósság finanszírozása, ezért is fordult a kormány 2011 novemberében a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) segítségért. 2013. februárban már sokkal kedvezőbb volt a helyzet, ezt bizonyítja, hogy ekkor bocsátott ki hazánk 3,25 milliárd dollár értékben devizakötvényeket, amelyekre négyszeres túljegyzés érkezett. A letelepedésikötvény-program csak 2013 júniusában indult el, akkor, amikor a magyar állampapírok után fizetett kamatok már csökkenésbe kezdtek, vagyis élénken érdeklődtek irántuk a befektetők. Azóta folyamatosan csökkennek a magyar állampapírok után fizetendő kamatok.
A kabinetnek abban igaza van, hogy a program első másfél évében a piacinál olcsóbb forrást jelentettek az offshore cégek kötvényvásárlásai. Számításunk szerint 10,6 milliárd forintot spórolhatott hazánk ezen. Bár ebből komoly összeget emésztett fel a bevándorlási hivatalnál végzett pluszmunka, és a titkosszolgálatoknak is elvileg több ellenőrzést kellett elvégezniük a pénzért bevándorló külföldiek miatt. Ennek ellenére korábban elítélt bevándorló is megkapta a magyar letelepedési engedélyt. Ha a program indulásakor realizált nyereségből kivonjuk az elmúlt két év veszteségét, akkor is negatív az egyenleg, az adófizetők 700 millió forintot fizettek ki teljesen feleslegesen az offshore hátterű cégeknek. Ezek a közvetítő vállalkozások eddig 115-130 milliárd forintos bevételre tettek szert, amelyből 42 milliárd forint közpénz. (Számításunk során éves átlagos hozamokkal számoltunk. Fontos azt is megjegyezni, hogy egy nagyobb összegű piaci devizakötvény-kibocsátás a másodpiaci árnál néhány tized százalékponttal drágább árazás mellett valósulhatna meg).
