Ha még 2016 is a vetés éve volt, akkor 2017-nek már mindenképp az aratásról kell szólnia – ebben egyetértenek az európai uniós források felhasználásával foglalkozó politikusok és a pályázati tanácsadó szakemberek. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter visszatérően hangsúlyozta, március 31-éig szeretnének minden pályázatot kiírni. Ez azt jelenti, hogy kevesebb mint három hónap alatt meg akarják hirdetni a 2014 és 2020 közt hazánk rendelkezésére álló 34 milliárd eurónyi teljes támogatási csomagot, amely a hozzá szükséges önerővel 12 billió forintos fejlesztést jelent az évtized végéig Magyarországon. A többség szerint ez valóban teljesülhet idén, de aligha az első, sokkal inkább a harmadik vagy negyedik negyedévre. Egyúttal a győztes pályázók kifizetése terén is szintet kell lépni, a tavalyi 1962 milliárd forint körüli összeg folyósítása után az új évben 2500 milliárd a cél. Bár a kormány elégedett az egyes területekért felelős irányító hatóságok, illetve az intézményrendszer teljesítményével, akad még bőven tennivaló. Sok esetben például a piaci szereplők helyett állami háttérintézmények jutnak pénzhez, a pályázati rendszer pedig a beadás és az elbírálás szakaszában is döcög.
A kormányzat egyik számonkérhető, EU-s forrásból megvalósítandó ígérete az, hogy 2018-ig az autópálya-hálózat elérje az országhatárokat, a másik pedig a kis- és középvállalkozások korábban nem látott mértékű tőkeinjekciója. Utóbbira garanciát jelenthet az a 740 milliárd forintnyi forrás, amelyet a kkv-k számára tartogat az idei év. Ebből ráadásul 580 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás, 170 milliárd pedig kedvezményes hitel. A budapesti és Pest megyei cégek a Versenyképes Közép-Magyarország operatív programon belül kilincselhetnek az uniós pénzért, a vidéki régiók pedig – melyek fejlettsége elmarad az uniós átlagtól – a gazdaságfejlesztési és innovációs kalapból juthatnak fejlesztési forráshoz egyebek között kapacitásfejlesztésre, innovációra, energetikára és informatikai fejlesztésre.
A pályázati tanácsadók többsége arra biztatja az ügyfeleket, hogy ha még csak öt-hat év múlva terveznének jelentősebb beruházásokat, akkor is igényeljenek európai uniós forrást már a következő két-három évben. A támogatások intenzitása jellemzően 50-70 százalék, de akadnak 100 százalékosak is, a jogosultság nagyban függ a földrajzi elhelyezkedéstől és a beruházás céljától. Érdekes kérdéseket vet fel a fővárosi cégek hátrányos megkülönböztetése a támogatásoknál. Ha ugyanis az ország vállalkozói térképét vetjük össze a gazdaságfejlesztési forrásokkal, nagy aránytalanságra bukkanunk. A cégek vidék-főváros aránya hozzávetőleg 60:40 százalék, a pályázható támogatási összegeké pedig nagyjából 95:5 százalék. Így nem csoda, hogy aki teheti, régióhatárt lép át, de ez csak a szolgáltatócégek számára valós opció.
Szakértők szerint a 2017-es pályázati portfólióban 3 és 500 millió forint között gyakorlatilag bármekkora projekthez szerezhetnek forrást a cégek, a legnépszerűbb telephelyfejlesztési pályázatokból például finanszírozni lehet az új épületek, úgymint műhelyek, raktárak építését. Az eszközbeszerzés magába foglalja a gépek, gyártósorok, szerszámok, a nehézgépek, a földmunkagépek vásárlását is, az energetikai felhívások pedig felölelik a napelemek, napkollektorok mellett a fűtéskorszerűsítést és a geotermikus energia hasznosítását. Jó néhány lehetőség kínálkozik az újévben az informatika területén is, az infokommunikációs és mobilfejlesztésekből akár a netáruházak is profitálhatnak. Ezeken a tematikus pályázatokon kívül hangsúlyos lehet még 2017-ben a falusi turizmus, a kutatás-fejlesztés, a piaci megjelenés, az iparjog és a munkahelyi képzések támogatása.
