A pályázati tanácsadók többsége arra biztatja az ügyfeleket, hogy ha még csak öt-hat év múlva terveznének jelentősebb beruházásokat, akkor is igényeljenek európai uniós forrást már a következő két-három évben. A támogatások intenzitása jellemzően 50-70 százalék, de akadnak 100 százalékosak is, a jogosultság nagyban függ a földrajzi elhelyezkedéstől és a beruházás céljától. Érdekes kérdéseket vet fel a fővárosi cégek hátrányos megkülönböztetése a támogatásoknál. Ha ugyanis az ország vállalkozói térképét vetjük össze a gazdaságfejlesztési forrásokkal, nagy aránytalanságra bukkanunk. A cégek vidék-főváros aránya hozzávetőleg 60:40 százalék, a pályázható támogatási összegeké pedig nagyjából 95:5 százalék. Így nem csoda, hogy aki teheti, régióhatárt lép át, de ez csak a szolgáltatócégek számára valós opció.
Szakértők szerint a 2017-es pályázati portfólióban 3 és 500 millió forint között gyakorlatilag bármekkora projekthez szerezhetnek forrást a cégek, a legnépszerűbb telephelyfejlesztési pályázatokból például finanszírozni lehet az új épületek, úgymint műhelyek, raktárak építését. Az eszközbeszerzés magába foglalja a gépek, gyártósorok, szerszámok, a nehézgépek, a földmunkagépek vásárlását is, az energetikai felhívások pedig felölelik a napelemek, napkollektorok mellett a fűtéskorszerűsítést és a geotermikus energia hasznosítását. Jó néhány lehetőség kínálkozik az újévben az informatika területén is, az infokommunikációs és mobilfejlesztésekből akár a netáruházak is profitálhatnak. Ezeken a tematikus pályázatokon kívül hangsúlyos lehet még 2017-ben a falusi turizmus, a kutatás-fejlesztés, a piaci megjelenés, az iparjog és a munkahelyi képzések támogatása.
