A cél eredetileg az lett volna, hogy olcsóbb legyen étterembe járni s így fejlődjön a turizmus és a vendéglátás helyzete Magyarországon. A kicsinyeskedéssel azonban csak azt sikerült elérni, hogy tovább bonyolódjon minden – mondta lapunknak Michnai Attila adószakértő a vendéglátást érintő áfakulcsról, amely az idei évtől 18, jövőre pedig ötszázalékos lesz.
Mint megírtuk, a vendéglátósoknak rengeteg kérdésük volt, amelyekre bonyolult válaszokat adott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Nincs ugyanis általánosan a vendéglátásra érvényes 18 százalékos kulcs, a kedvezményes általános forgalmi adó (áfa) használatához több feltételnek kell teljesülnie. Először is „szolgáltatásnyújtásnak kell megvalósulnia”, vagyis az ételt, illetve a helyben készült, nem alkoholos italt helyben kell elfogyasztani. Mindez az adóhivatal nyelvén úgy szól, hogy akkor alkalmazható a kedvezményes kulcs, ha a termékek „értékesítését az azonnali fogyasztást lehetővé tevő kiegészítő szolgáltatások kísérik”. A kulcsok alkalmazhatóságának bonyolultságát egyébként maga az adóhatóság bizonyította be azzal, hogy egy összesen 14 pontból álló, „gyakran ismételt kérdések” rovatot töltött fel honlapjára.
Az első kérdés a felszolgálási díjra vonatkozik, ami sehol sem kötelező, de a kétféle áfakulcs miatt rendkívül bonyolulttá válhat a kiszámítása. Ha valaki ugyanis ételt rendel egy étteremben, arra 18 százalékos áfa vonatkozik, ám ha még alkoholt vagy nem helyben készített üdítőt iszik, az már 27 százalékos kulcs alá esik. A szervizdíj áfakulcsát a kettő árának arányosításával kell kiszámolni, vagyis ilyen esetben összesen négyféle tételt kell feltüntetni a nyugtán Michnai Attila szerint.
Mint mondta, ez oda vezethet, hogy az éttermek egyszerűen eltörlik a felszolgálási díjat, ami egyébként a gazdaság fehérítését szolgálta volna. Beszéltünk olyan neve elhallgatását kérő étteremvezetővel, aki a következő hónaptól már nem számol a díjjal, mert így jóval egyszerűbbnek látja a helyzetet. A NAV ugyanakkor úgy véli, nincs ezzel probléma, az online pénztárgép alkalmas a műveletre. Két másik étterem-tulajdonos azt állította, csak az alkohol után számolják majd fel a szervizdíjat, de ez a szakértő szerint szabálytalan.
Fontos kérdés, hogy mi történik akkor, ha a vendég megrendelte az ételt, de mégse tudja elfogyasztani, ezért becsomagoltatja. A NAV úgy látja: mivel az eredeti szándék „éttermi szolgáltatás igénybevételére irányult, így a megrendelt, de teljes egészében el nem fogyasztott, becsomagolni kért maradék étel nem termékértékesítésnek, hanem az éttermi szolgáltatásnyújtás részének minősül”, tehát a 18 százalékos kulcs vonatkozik rá. Ugyanakkor a házhoz szállítás, a helyben csomagolás 27 százalékos kulcs alá esik.
Ellentmondásosnak tartja az adószakértő a helyben készített ital értelmezését is. A NAV honlapja erről azt a tájékoztatást adta, hogy a helyben készített, ott elfogyasztott kávét, limonádét, teát, sűrítményből készített szörpöt, almafröccsöt, alkoholmentes koktélt, turmixot lehet a kedvezményesen adózó termékek közé sorolni. Furcsa egyébként az almafröccs példája, mert almaléből és szódából vagy ásványvízből áll, miközben az üveges almalét és az ásványvizet külön-külön 27 százalékos kulccsal számítják fel. Az alkoholos koktél vagy a rumos kávé viszont eleve a 27 százalékos kulcs alá esik. Ezt azonban nem túl nehéz kikerülni: az élelmes vendég kérhet például külön egy kávét és mellé egy rumot, és aztán ő maga önti össze. Így a kávét 18, a rumot 27 százalékos áfával fizeti.
Az újabb ellentmondást az ételek jelentik: a hatósági tájékoztatás szerint a fagylaltra, a tiramisura vagy más, alkoholt is tartalmazó ételre, például a rizottóra eleve a 18 százalékos adókulcsot kell alkalmazni. – Jóval egyszerűbb lett volna azt mondani, hogy akkor legyen minden éttermi díj 18 százalékos kulcsú. Abban azonban talán mégis igaza lehet a törvényhozónak, hogy az alkoholt próbálta kizárni ebből a körből – tett hozzá Michnai Attila.
