A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint a szakmunkásképzés jelenlegi rendszere nem képes enyhíteni a kialakult munkaerőhiányt. Ennek részben az az oka, hogy sokan már a végzést követően közvetlenül külföldön keresik a boldogulást esetleg egy-két év hazai szakmai gyakorlat után külföldre mennek. Nem vonzó a szakmunkásnak tanulás azért sem, mert a végzettséggel szerezhető jövedelem sok esetben, különösen a kisebb településeken nem tér el jelentősen a minimálbértől. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a fizikai munkakörökben foglalkoztatottak átlagbére 2016 októberében nettó 126 ezer forint volt. Ezen belül a nettó kereset a kereskedelemben 110 ezer, az építőiparban 105 ezer, az iparban 141 ezer forint volt.
A GKI tavaly novemberi vállalati felmérése kitért az általános munkaerőhiány néhány okára, többek között arra, hogy mely munkakörök esetében érzik a cégek a legjelentősebbnek a munkaerőhiányt.
A szervezet közölte, az alacsony keresetekre megoldás lehet a szakmunkások számára garantált bérminimum szintjének növelése, ami vonzóbbá teheti a leendő munkavállalók számára a szakemberré válást. A cég szerint ez nem egy-két év béremelésének lesz a következménye, tartós és érezhető felzárkózásra van szükség. Ez azonban önmagában rontaná az ország versenyképességét, sok más lépésre is szükség van. Például az állami kiadások csökkentésére, a piaci verseny növelésére, a humán tőke fejlesztésére és a tőkebeáramlás ösztönzésére is.
A GKI megállapította, hogy a vállalatok körében a legégetőbb hiány a szakmunkások esetében tapasztalható. A válaszadó vállalatok 81 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincs elég szakmunkás a cégüknél. Ugyanakkor csaknem minden harmadik cég arról panaszkodott, hogy segéd-, illetve betanított munkást is keres, minden ötödiknél kevés a diplomás. A cégek tizede megfelelő képzettségű vezetőt keres, miközben adminisztratív területeken gyakorlatilag telített a pálya.
A betanított, illetve segédmunkásokat a 250 fő fölötti vállalatok hiányolják leginkább, 53 százalékuk nyilatkozott így. Az ágazatok közül e képzettségi szint esetében az élelmiszeripart 75 százalékban, a vegyipart 61 százalékban érinti a probléma. A gép- és feldolgozóiparban sem elhanyagolható a gond, 50 százalék gondolja problémásnak a területet.
A szakmunkáshiányt leginkább érző vállalatok a 250 fő fölötti állományt foglalkoztatók, melyek 96 százaléka nélkülözi a megfelelő számú munkaerőt. A vállalati átlag felett mutatkozott hiány ezen a területen még a kis, 20 fő alatti cégek esetében is, méghozzá 85 százalékban. Az ágazatok közül két kategória, mely jelentősen kiemelkedik az átlagból az építőipari vállalatok 94, illetve a fémipari vállalatok 93 százalékkal. A gépipar 90, az élelmiszeripar 89 százalékkal szintén hasonló gondokkal küzd, a további ágazatok cégeinél kevésbé éles, de azért jelentős a szakmunkáshiány.
