Továbbra is üzemelteti néhány boltját a csődeljárás alatt álló Palóc Nagykereskedelmi Kft. A salgótarjáni székhelyű cégről megírtuk, hogy szeptember 23-án rendelte el a csődeljárást a Balassagyarmati Törvényszék, január elején meghosszabbította a fizetési moratóriumot a bíróság, így Nógrád megye legnagyobb foglalkoztatója folytathatja a tárgyalásait a hitelezőkkel áprilisig. Ha nem jutnak megállapodásra, akkor a céget felszámolják.
A csődeljárás előtt még 1300 embert alkalmazó Palóc Nagyker a CBA korábbi franchise-partnereként és regionális központjaként nyolcvan boltot üzemeltetett a térségben, de az elmúlt három évet veszteséggel zárta. A 2014-ben meghozott törvény értelmében 2017. január 1-je után be kell zárni azokat a boltokat, amelyek két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele 15-15 milliárd forint, de a mérleg szerinti eredménye nulla vagy negatív.
– A még mindig működő boltokban alig van áru. Beszállítók természetesen már régen nem érkeznek, a raktáron lévő készletek nagy részét akciósan eladták. Így némi tartós élelmiszer mellett alkohol és vegyi áruk kaphatók még – mondta lapunknak Demeter László, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének megyei titkára.
Mint megírtuk, a cég augusztus óta tartozik az alkalmazottak fizetésével, decemberig töredéküknek adott egy-két havi elmaradt bért, másoknak a pénzük 20 százalékát. Nemrég azonban felajánlották, hogy a boltosok közös megegyezés után távozhatnak, ami után kéthavi bérüket fizetik ki.
– Az emberek jelentős része természetesen elfogadta a pénzt, mert nem volt más választásuk, valamiből élelmet kellett venniük. Ha nem írják alá, akkor megint hónapokat várhattak volna – mondta Demeter László. Hozzátette, a még működő boltokban alig megy a fűtés, a dolgozók az irodákban ülnek egész nap, ott tudnak fűteni. Az épületek nagy részében egyébként alig éri el a 10 fokot a hőmérséklet. A titkár úgy tudja, 17 boltot szeretne megtartani a Palóc Nagyker, a többit azonban szeretné értékesíteni. Abban az esetben azonban, ha kap megfelelő ajánlatot, hajlandó megválni a többitől is.
Demeter László elmondta, levelezést folytatott a cég ügyvezető igazgatójával, Varga Sándornéval, aki 1991-ben az alapítók között volt. A titkár felhívta a figyelmet, a vállalkozás a kialakult speciális helyzetben szinte semmilyen törvényi előírást nem tartott be, legfőképpen azokat, amelyeket a munka törvénykönyve egyik paragrafusa előír. Ilyen a jóhiszemű, tisztességes együttműködés, tájékoztatási kötelezettség, a méltányos mérlegelés kötelezettsége és az aránytalan sérelemokozás tilalma. Varga Sándorné a levelében a dolgozókat hibáztatta a kudarc miatt. Az ügyvezető szerint sokan többek között nem jelentették be, hogy másodállást vállaltak, nem közölték, hogy táppénzre mentek, nem vették fel a munkát, amikor átvezényelték őket más boltba, nem voltak elérhetők telefonon állásidő alatt. Az ügyvezető igazgató hangsúlyozta, hogy nagy figyelmet fordítanak a bérek kifizetésére.
A titkár szerint természetesen a munkavállalók is hibázhattak, éppen azért, mert nem kapnak világos, jogszerű felvilágosítást. Hangsúlyozta, állásidő alatt sem kell telefonon rendelkezésre állni, és működik Magyarországon posta. Másik helységbe az „átvezénylés” a legtöbb esetben a munkáltató egyéb intézkedése hiányában történt. Kérdés, mivel kellene eljutnia a kijelölt helyre a munkavállalónak, miután hónapokig nem kapott bért, és eladósodott, s nem volt miből fizetnie az esetleges utazás költségeit.
