Tizenöt éves a közös európai fizetőeszköz, az euró, amely 2002 januárjában váltotta le az egységes pénznemhez csatlakozó országok nemzeti valutáit. Nem fizikai valójában ugyanakkor már 1999-ben megjelent számlapénzként, ekkor rögzítették az egyes tagállamok pénznemeinek árfolyamát az euróhoz. Ma már 19 uniós ország 340 millió állampolgárának hivatalos fizetőeszköze az euró, de ezt használják Montenegróban, Koszovóban és többek között az afrikai Zimbabwéban is.
A kerek évforduló kapcsán adódik a kérdés, hogy megérte-e az európai integráció egyik legnagyobb szabású kísérlete, amelynek még magyar vonatkozása is van, hiszen Lámfalussy Sándor professzort szokás az euró atyjaként emlegetni. – Az euró mint pénznem egyértelmű siker, hiszen nem csak az EU-ban használják külkereskedelmi elszámolásokhoz, sőt az amerikai dollár után a második legjelentősebb deviza, sok jegybank is euróban tartja devizatartalékait, az államkötvény-kibocsátások is euróban történnek a legtöbbször a dollár után – mondta lapunknak Bod Péter Ákos közgazdász, volt ipari miniszter és jegybankelnök. A szakember szerint nemzetközi szinten a jüan, jen és angol font elenyésző súlya mellett a világ devizapiaca lényegében egy kétszereplős játék, ahol dollárral és euróval fizetnek.
Bod Péter Ákos úgy véli, az eurózóna elmúlt tizenöt évének megítélése már keményebb dió. – A kis, nyitott gazdaságú országoknak nem feltétlenül éri meg saját pénznemmel küszködni. Ezért is csatlakozott Szlovénia, Szlovákia, Észtország és Lettország is az eurózónához – mondta a közgazdász. Nem egyértelmű ugyanakkor a centrumállamok és a perifériaországok helyzetének megítélése. A németek például úgy tartják, hogy az euró alacsony kamata miatt nehezebb megtakarítani, ez pedig hátrányosan érinti a német bankbetéteket. A szakember szerint azonban a német márkát is hasonlóan alacsony hozamkörnyezet jellemezné ma, mintha nem vezették volna be az eurót. Bod Péter Ákos elmondta: az euró értékálló pénz, az elmúlt másfél évtized inflációs adataiból az szűrhető le, hogy az áremelkedés üteme nem haladta meg a német márka korábbi inflációs szintjét.
Az euró keménysége Dél-Európában okozott komoly gondokat, vagyis a közös fizetőeszköz hibái itt jelentkeztek. A perifériaországok nagy tanulsága, hogy nem igazán tudtak mit kezdeni például az olasz lírához, spanyol pesetához, portugál escudóhoz vagy éppen az ír fonthoz képest alacsony kamatú euróval, részben ez vezetett az eladósodáshoz és végső soron a csalódáshoz. Sokak szerint Görögországnak jobb lenne az euróövezeten kívül, mivel akkor sikeresebben tudná gyengíteni saját valutáját, amivel egyfajta versenyelőnyhöz juthatna, az euró túl erős árfolyama erre nem ad lehetőséget. Bod Péter Ákos azonban úgy látja, hogy az EU-ban a gazdasági problémákért a politikusok és a közvélemény egy része is a közös fizetőeszközt okolja. A szakember szerint az euró kemény pénz, vagyis nagyon nehéz leértékelni, az árfolyamával nem lehet játszani.
– Egy árfolyam leértékelése, az állam által gerjesztett infláció lényegében legalizált lopás. Ezt nem tudják a perifériaállamok megcsinálni az euróval, vagyis nem játszhatnak az árfolyammal – mondta a szakember. Hasonló okokból tolja egyre távolabb Magyarország is az egyébként elvileg kötelező euróbevezetés dátumát. A közgazdász úgy véli, érdemes azon is elgondolkodni, hogy mi az alternatíva. Ha a saját nemzeti valuta használata, akkor nem szabad elfelejteni, hogy mennyire sérülékeny és sebezhető a forint. Ez sem a lakosságnak, sem a cégeknek nem könnyíti meg a tervezést. Bár a politikusoknak vonzó eszköz a forint árfolyamával való játszadozás, hosszú távon Bod Péter Ákos szerint egyértelműek az euró adta előnyök, a kiszámítható és biztos pénz az üzleti, gazdasági élet javát szolgálja. Jelenleg azért is nehéz erről vitatkozni, mert az esetleges csatlakozás vagy távolmaradás kérdésköre túl van politizálva. – Egy akkora ország, mint hazánk, amelynek gazdasági teljesítménye lényegében egy nagyobb külföldi cég éves forgalmával egyezik meg, teljesen feleslegesen tart használatban önálló, különbejáratú fizetőeszközt – mondta a közgazdász. A közös valuta jövője nem kérdéses, hiszen a legfrissebb felmérések szerint az európaiak 56 százaléka tartja jó dolognak az eurót, miközben a következő generáció, a 15–24 éves fiatalok nagyobb arányban, 68 százalékban állnak ki mellette.
