Tizenöt éves az euró

Közös fizetőeszközként bevált, integrációs eszközként már kevésbé volt sikeres a közös uniós valuta.

Az euró keménysége Dél-Európában okozott komoly gondokat, vagyis a közös fizetőeszköz hibái itt jelentkeztek. A perifériaországok nagy tanulsága, hogy nem igazán tudtak mit kezdeni például az olasz lírához, spanyol pesetához, portugál escudóhoz vagy éppen az ír fonthoz képest alacsony kamatú euróval, részben ez vezetett az eladósodáshoz és végső soron a csalódáshoz. Sokak szerint Görögországnak jobb lenne az euróövezeten kívül, mivel akkor sikeresebben tudná gyengíteni saját valutáját, amivel egyfajta versenyelőnyhöz juthatna, az euró túl erős árfolyama erre nem ad lehetőséget. Bod Péter Ákos azonban úgy látja, hogy az EU-ban a gazdasági problémákért a politikusok és a közvélemény egy része is a közös fizetőeszközt okolja. A szakember szerint az euró kemény pénz, vagyis nagyon nehéz leértékelni, az árfolyamával nem lehet játszani.

– Egy árfolyam leértékelése, az állam által gerjesztett infláció lényegében legalizált lopás. Ezt nem tudják a perifériaállamok megcsinálni az euróval, vagyis nem játszhatnak az árfolyammal – mondta a szakember. Hasonló okokból tolja egyre távolabb Magyarország is az egyébként elvileg kötelező euróbevezetés dátumát. A közgazdász úgy véli, érdemes azon is elgondolkodni, hogy mi az alternatíva. Ha a saját nemzeti valuta használata, akkor nem szabad elfelejteni, hogy mennyire sérülékeny és sebezhető a forint. Ez sem a lakosságnak, sem a cégeknek nem könnyíti meg a tervezést. Bár a politikusoknak vonzó eszköz a forint árfolyamával való játszadozás, hosszú távon Bod Péter Ákos szerint egyértelműek az euró adta előnyök, a kiszámítható és biztos pénz az üzleti, gazdasági élet javát szolgálja. Jelenleg azért is nehéz erről vitatkozni, mert az esetleges csatlakozás vagy távolmaradás kérdésköre túl van politizálva. – Egy akkora ország, mint hazánk, amelynek gazdasági teljesítménye lényegében egy nagyobb külföldi cég éves forgalmával egyezik meg, teljesen feleslegesen tart használatban önálló, különbejáratú fizetőeszközt – mondta a közgazdász. A közös valuta jövője nem kérdéses, hiszen a legfrissebb felmérések szerint az európaiak 56 százaléka tartja jó dolognak az eurót, miközben a következő generáció, a 15–24 éves fiatalok nagyobb arányban, 68 százalékban állnak ki mellette.