Félig komolyak csak az ellenőrzési irányelvek

Elmaradnak a tanulmányok az adózók vizsgálatáról, nem köszönnek vissza a NAV tapasztalatai a jogalkotásban.

Horváth Attila
2017. 02. 21. 17:05
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Az ellenőrzési irányelveknek azért nincs különösebb értelmük, mert a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) ilyenkor mindig több tucat kiemelt célt határoznak meg. Kettő-háromnak kellene lennie, mert ha ennél több van, akkor az eljárás komolytalan. Ha túl sokat néznek egyszerre, egy-egy területre csak kevés figyelem jut – mondta lapunknak Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke.

Mint beszámoltunk róla, a NAV tegnap tette közzé az idei irányelveket, amelyben többek között a kisvállalkozók tételes adóját (kata) fizetőket jelölték meg célcsoportként. Kimaradt ugyanakkor egy korábban jóval nagyobb figyelmet kapó kör: könnyebb dolguk van a látványcsapatsportok támogatása címén kedvezményt érvényesítő adózóknak, amióta Tállai Andrást nevezték ki a NAV vezetőjévé. Kiemelt ellenőrzésüket a NAV utoljára 2015-ben nevesítette.

Az adószakértő kiemelte, az eredményeket sohasem teszik közzé, nem írnak arról, mi történt az adott évben. Nem mondják el, az adózók milyen hibákat követtek el. Pedig ezt nyilvánosságra kellene hozni, hogy a tanulságok világosak legyenek. Szerinte a revizorok számára is elvesznek ezek az információk, mert egész egyszerűen nem marad energia a feldolgozásra. Így az adópolitika sem profitál belőle, a tapasztalatoknak vissza kellene tükröződniük a jogalkotásban.

– Nehéz kérdés, hogy mit lehet a katásokon ellenőrizni, mert ők bevételi nyilvántartást vezetnek. Talán azt tudják vizsgálni, hogy a tényleges bevételeik fölött eladják-e a számláikat. Ha valakinek 10 millió forintos bevétele keletkezik, akkor még marad 2 milliónyi eladható számlája – magyarázta Vadász Iván.

Ezek azonban szerinte nagyon időigényes ellenőrzések, nehezen bizonyíthatóak, rabolják a revizori időt. Elveszik az energiát az egyéb vizsgálatoktól, ami nem ésszerű egy olyan országban, ahol magas a korrupció. Mint hozzátette, nem a sok kisvállalkozóra és néhány millió forintra kellene elpazarolni az időt, inkább vagyongyarapodási vizsgálatokat kellene végezni. Tavaly csaknem 140 milliárd forinttal kevesebb adókülönbözetet tárt fel a NAV, mint 2015-ben.

– Rendjén vannak ez évente megjelenő irányelvek, de az ellenőrzési lehetőség korlátozott, főleg ha igazak azok a hírek, hogy egyre többen távoznak az adóhatóságtól. Ez ugyanis nagymértékben érinti az ellenőrzési-végrehajtási területet is – mondta lapunknak Vámosi-Nagy Szabolcs, az adóhatóság korábbi elnökhelyettese.

Szerinte nem szabad elfelejteni azt sem, hogy mindig marad véletlenszerű kiválasztás és a helyi igazgatóságoknak is van feladatuk. Ha valakivel szemben gyanú merül fel, de nem tartozik a kiemelt szakmát űzők közé, ugyanúgy ellenőrizni kell. Hozzátette, mindig lehetne több vagy kevesebb területet mondani, de be kell látni, hogy az ellenőrzési kapacitás véges. Éppen ezért jó irány a mostanában egyre gyakoribb önellenőrzés hangsúlyozása is, a revizori időt spórolják így meg. Szerinte az is helyes, hogy bevonják a katásokat az ellenőrizendő körbe, mert ez arra ösztönzi őket, hogy mindent szabályosan csináljanak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.