A Quaestor-brókerbotrányhoz hasonló történet nyomaira bukkantunk a letelepedési állampapírok esetében, miután a gyanú szerint 1671 külföldi úgy kaphatott letelepedési engedélyt a programon keresztül, hogy valójában nem vásároltak állampapírt. Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint a program 2013-as kezdete óta tavaly év végéig 4702 magyar letelepedési államkötvényt jegyeztek le azok a vállalkozások, amelyek engedélyt kaptak a papírok megvásárlására. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) azonban ezektől eltérő számokat közölt Demeter Márta korábban szocialista, jelenleg független országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére. A képviselő ugyanis olyan adatokat kapott a hivataltól ugyanerre az időszakra vonatkozóan, amelyek szerint 6373 személy kapott államkötvényjegyzés címén – tehát nem családegyesítésre hivatkozva – letelepedési engedélyt Magyarországon. Az eltérés azért vet fel súlyos kérdéseket, mert amíg az ÁKK a valós állampapírjegyzéseket tartja számon, a BMH csupán a többségében offshore helyszínen bejegyzett vállalkozások által nyújtott tájékoztatásra hagyatkozik.
A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy annak a külföldinek, aki letelepedési engedélyt akar hazánkban szerezni, 300 ezer eurót plusz 45–60 ezer eurós szolgáltatási díjat kell előre kifizetnie a cégeknek. Ezután a közvetítővállalkozás a külföldi adataival, erkölcsi bizonyítványával és a 300 ezer euró befizetéséről szóló igazolással felkeresi a bevándorlási hivatalt, az pedig egy hónapon belül kiállítja az engedélyt. A jogszabályok szerint ezek után 45 napjuk van a közvetítőcégeknek arra, hogy lejegyezzék az állampapírt az adósságkezelőnél. A hivatal által közölt adatokból azonban az látszik, hogy 1671 esetben ez nem történt meg. Ez alapján úgy tűnik, hogy a magyar állam 140 milliárd forintnyi forrástól esett el. Összesen nyolc vállalkozás kapott letelepedésikötvény-vásárlásra engedélyt az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottságától; jelenleg öt aktív cég van.
A programot lehetővé tevő törvénymódosítást Rogán Antal fideszes politikus nyújtotta be a parlamentnek, és miniszteri kinevezéséig ő vezette a gazdasági bizottságot is. Többen úgy sejtik, hogy az általa, illetve a miniszterelnöki tanácsadóként emlegetett Habony Árpád által favorizált üzleti körök húznak hasznot az üzletből. Utóbbi esetleges érintettségét az is felveti, hogy kiderült, korábban egy Jonathan Chan nevű hongkongi bankár e-mail-címéről foglaltak le neki egy helikopteres városnéző túrát. Az üzletember neve szerepel az egyik kötvényforgalmazó cég, a Hungary State Special Debt Fund egyik hivatalos dokumentumán, és Rogán Antal őt nevezte meg az egyébként a Kajmán-szigetekre bejegyzett vállalkozás egyik tulajdonosaként is.
A kötvényprogram körüli átláthatatlanságot jól jellemzi, hogy a BMH nem vizsgálja utólag a kötvényvásárlás tényét az adósságkezelőnél. Az ellenőrzés hiányára utal lapunk korábbi információja is, miszerint a program indulása évében, de leginkább a rá következő 2014-es esztendőben előre jegyeztek le kötvényeket a közvetítők, és csak később kötötték a külföldi ügyfelekhez a vásárlásokat. 2015 januárjától ugyanis 250 ezerről 300 ezer euróra emelkedett az állampapír ára, sok közvetítőcég előre lejegyezte a papírokat, mert így extraprofitra tehetett szert. (A 2013-as és 2014-es év esetében a diagramon is jól látható az eltérés.) Hivatalosan azonban nem erősítették meg, hogy az állampapírokat előre lejegyezték volna a cégek.
További érdekességek is megfigyelhetők a BMH adatközlésében. A liechtensteini S&Z Program Ltd. engedélyét a bizottság 2014 szeptemberében visszavonta, ennek ellenére 2016-ban két államkötvényjegyzésre tett ígéretet a cég a bevándorlási hivatalban, és meg is kaphatta rájuk a letelepedési engedélyt.
Kevés az esélye, de az is elképzelhető, hogy a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal rossz adatokat adott ki, bár az írásbeli válasz egyértelműen fogalmaz ezek tekintetében: „Az egyes vállalkozások által lejegyzett államkötvények számáról az érintett vállalkozások az alábbiak szerint nyújtottak tájékoztatást.” Amikor két évvel ezelőtt a kötvény árát 300 ezer euróra emelték, az ÁKK ezt úgy oldotta meg technikailag, hogy egy darab 250 ezer eurós papír helyett hat darab 50 ezer eurós papírt bocsátott ki. Ellenőriztük, ez sem okozhatta a két adatközlés közötti eltérést.
Demeter Márta szerint folyamatosan látnak napvilágot újabb visszaélésre utaló jelek a konstrukcióval kapcsolatban. – Az elmúlt években kiderült, hogy mindenféle ellenőrzés nélkül végzik tevékenységüket a letelepedési programban érintett offshore cégek – közölte lapunkkal a képviselő. Demeter Márta úgy véli, át kell világítani a programot, megvizsgálni, ki járt jól az üzlettel, és el kell számoltatni a résztvevőket, mert jól látszik, hogy a Fidesz az állami intézményrendszert saját üzleti céljaira használja. Demeter Márta most, hogy kilépett az MSZP-frakcióból, független képviselőként hamarosan csatlakozik a letelepedési kötvényeket vizsgáló árnyékbizottsághoz, amelyet az LMP, a Jobbik, az Együtt és a Liberálisok hoztak létre.
