Fiktív papírok a letelepedési üzletben?

Komoly kérdéseket felvető eltérést mutatnak kötvényügyben a bevándorlási hivatal és az államadósság-kezelő adatai.

A kötvényprogram körüli átláthatatlanságot jól jellemzi, hogy a BMH nem vizsgálja utólag a kötvényvásárlás tényét az adósságkezelőnél. Az ellenőrzés hiányára utal lapunk korábbi információja is, miszerint a program indulása évében, de leginkább a rá következő 2014-es esztendőben előre jegyeztek le kötvényeket a közvetítők, és csak később kötötték a külföldi ügyfelekhez a vásárlásokat. 2015 januárjától ugyanis 250 ezerről 300 ezer euróra emelkedett az állampapír ára, sok közvetítőcég előre lejegyezte a papírokat, mert így extraprofitra tehetett szert. (A 2013-as és 2014-es év esetében a diagramon is jól látható az eltérés.) Hivatalosan azonban nem erősítették meg, hogy az állampapírokat előre lejegyezték volna a cégek.

További érdekességek is megfigyelhetők a BMH adatközlésében. A liechtensteini S&Z Program Ltd. engedélyét a bizottság 2014 szeptemberében visszavonta, ennek ellenére 2016-ban két államkötvényjegyzésre tett ígéretet a cég a bevándorlási hivatalban, és meg is kaphatta rájuk a letelepedési engedélyt.

Kevés az esélye, de az is elképzelhető, hogy a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal rossz adatokat adott ki, bár az írásbeli válasz egyértelműen fogalmaz ezek tekintetében: „Az egyes vállalkozások által lejegyzett államkötvények számáról az érintett vállalkozások az alábbiak szerint nyújtottak tájékoztatást.” Amikor két évvel ezelőtt a kötvény árát 300 ezer euróra emelték, az ÁKK ezt úgy oldotta meg technikailag, hogy egy darab 250 ezer eurós papír helyett hat darab 50 ezer eurós papírt bocsátott ki. Ellenőriztük, ez sem okozhatta a két adatközlés közötti eltérést.

Demeter Márta szerint folyamatosan látnak napvilágot újabb visszaélésre utaló jelek a konstrukcióval kapcsolatban. – Az elmúlt években kiderült, hogy mindenféle ellenőrzés nélkül végzik tevékenységüket a letelepedési programban érintett offshore cégek – közölte lapunkkal a képviselő. Demeter Márta úgy véli, át kell világítani a programot, megvizsgálni, ki járt jól az üzlettel, és el kell számoltatni a résztvevőket, mert jól látszik, hogy a Fidesz az állami intézményrendszert saját üzleti céljaira használja. Demeter Márta most, hogy kilépett az MSZP-frakcióból, független képviselőként hamarosan csatlakozik a letelepedési kötvényeket vizsgáló árnyékbizottsághoz, amelyet az LMP, a Jobbik, az Együtt és a Liberálisok hoztak létre.