Moszkvában tartott sajtótájékoztatóján Usakov rámutatott, hogy a Magyarország és Oroszország közötti együttműködés fejlesztésében jó kilátásokat kínál a kőolaj- és földgázipar.
„Nem kizárt, hogy a jövőben magyar partnerek rákapcsolódhatnak az energiahordozók új szállítási útvonalaira az Északi Áramlat és Török Áramlat révén” – mondta Usakov, hozzátéve: jelenleg vizsgálják annak lehetőségét, hogy akár az Északi Áramlatról legyen egy leágazás Magyarország felé.
Megjegyezte, hogy Magyarország sikeresen vesz részt Oroszország energetikai tartalékainak feltárásában, így például a Mol magyar olajipari vállalat Nyugat-Szibériában tár fel lelőhelyeket, és a kitermelés növelését tervezi.
Az orosz elnöki tanácsadó emellett elmondta: Magyarország biztosította Oroszországot afelől, hogy rendezhetők a paksi atomerőmű építésével kapcsolatos problémák. Hangsúlyozta: Moszkva nagy jelentőséget tulajdonít a paksi atomerőmű két blokkal történő, 12 milliárd euró értékű bővítésének.
Usakov megjegyezte: a projekthez (az Európai Bizottság által) szabott öt feltétel közül négy teljesítéséről már megállapodtak, „s magyar kollégáink azt bizonygatják, hogy az ötödik kérdést is képesek lezárni”.
„Reméljük, hogy akkor ez az akadékoskodás már nem hátráltatja majd a projekt megvalósítását” – mondta Usakov, hozzátéve: a beruházás finanszírozásával kapcsolatos ötödik kérdésnél szükség van az Európai Bizottság jóváhagyására.
A tanácsadó hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin budapesti tárgyalásain nagy figyelmet szentelnek a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésének, mivel Budapesten és Moszkvában egyaránt aggodalmat váltott ki, hogy az utóbbi három év alatt felére csökkent a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke, egyebek között az Oroszországot sújtó nyugati szankciók és bizonytalanságok következményeként. A tőkebefektetések értéke tavaly szintén csaknem megfeleződött: Oroszország magyarországi befektetéseinek értéke 1,5 milliárd dollárról 900 millió dollárra, az Oroszországban végrehajtott magyar befektetéseké pedig 2 milliárd dollárról 1 milliárd dollárra süllyedt.
Kitért arra is, hogy a Donyec-medencében kiéleződött helyzet kapcsán az ukrajnai helyzetet is megvitatja Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar kormányfő február másodikán. Hozzátette, hogy „természetesen” szó lesz a Közel-Keletről, Szíriáról, illetve az ukrajnai helyzetről, tekintettel az Avgyijivka környékén zajló eseményekre.
A két vezető tárgyalásának napirendjén fontosabb európai és nemzetközi kérdések is szerepelnek majd, így szó esik a Európai Unió és Oroszország kapcsolatainak helyreállításáról. A két ország kulturális és régióközi együttműködése is napirendre kerül.
Usakov szerint a találkozón két dokumentumot terveznek aláírni. Az egyik egy konzultációs tervezet 2017-re az orosz és a magyar külügyminisztérium között, illetve aláírják a két ország regióközi együttműködési programját a 2017–2022 közötti időszakra – mondta a tanácsadó.
Hozzátette: Orbán és Putyin eddig hat alkalommal találkozott egymással, hagyományosan februárban. A mostani látogatáson az orosz államfőt az orosz ipari és kereskedelmi, az energetikai, a gazdaságfejlesztési, az egészségügyi miniszterek, illetve a Roszatom állami atomenergetikai konszern képviselője kíséri el – közölte.
A kelet-ukrajnai helyzettel összefüggésben Usakov azt mondta, a minszki formátumban folytatott tárgyalásokra Kijevnek csupán ürügyként és nyomásgyakorló eszközként van szüksége Moszkva ellen. „Kijevnek nincs szüksége a helyzet rendezésére, nincs szüksége a minszki megállapodásokra sem, a minszki formátum mindössze arra kell neki, hogy ürügyként és nyomásgyakorló eszközként szolgáljon Oroszországgal szemben” – jelentette ki Usakov. Szerinte az ukrán vezetés emellett az ország délkeleti felében kialakult feszült helyzetet ürügyként használhatja fel arra is, hogy teljesen elutasítsa a minszki tűzszüneti megállapodás végrehajtását.
Emellett napirendre kerül annak az adósságnak a kérdése is, amelyet a csődbe ment magyar légitársaság, a Malév halmozott fel kisebbségi tulajdonosánál és egyben legnagyobb hitelezőjénél, az orosz Vnyesekonombanknál – közölte Usakov.
A Malév 2012 februárjában ment csődbe, és nagyjából 126,5 millió euróval tartozik Oroszország állami fejlesztési bankjának. Usakov közlése szerint korábban Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter Moszkvában tárgyalt Szergej Gorkovval, a Vnyesekonombank elnökével az adósságtörlesztés peren kívüli rendezésének lehetőségeiről. „Nyilvánvaló, hogy ennek a témának a megvitatása folytatódik a vezetők jelenlétében is Budapesten” – jelezte Usakov.
A budapesti megbeszéléseken szó lesz autóbuszok és vasúti vagonok gyártásának, valamint a budapesti metró felújításának kérdéseiről. Egyebek között terítékre kerül az a terv is, hogy orosz–magyar vállalati együttműködéssel vasúti kocsikat szállítanak Egyiptomba.
Korábbi orosz közlés szerint a Magyarországgal közös projektek után Oroszország legnagyobb vasútiszerelvény- és városi közlekedési rendszereket gyártó vállalata, a Transzmasholding érdeklődik, a vállalat tulajdonrészt szerezhet a Dunakeszi Járműjavítóban.
