Gazprom-pojektekhez csatlakozhat Magyarország

Orbán és Putyin az ukrajnai helyzetet is megvitatja február másodikán.

Kitért arra is, hogy a Donyec-medencében kiéleződött helyzet kapcsán az ukrajnai helyzetet is megvitatja Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar kormányfő február másodikán. Hozzátette, hogy „természetesen” szó lesz a Közel-Keletről, Szíriáról, illetve az ukrajnai helyzetről, tekintettel az Avgyijivka környékén zajló eseményekre.

A két vezető tárgyalásának napirendjén fontosabb európai és nemzetközi kérdések is szerepelnek majd, így szó esik a Európai Unió és Oroszország kapcsolatainak helyreállításáról. A két ország kulturális és régióközi együttműködése is napirendre kerül.

Usakov szerint a találkozón két dokumentumot terveznek aláírni. Az egyik egy konzultációs tervezet 2017-re az orosz és a magyar külügyminisztérium között, illetve aláírják a két ország regióközi együttműködési programját a 2017–2022 közötti időszakra – mondta a tanácsadó.

Hozzátette: Orbán és Putyin eddig hat alkalommal találkozott egymással, hagyományosan februárban. A mostani látogatáson az orosz államfőt az orosz ipari és kereskedelmi, az energetikai, a gazdaságfejlesztési, az egészségügyi miniszterek, illetve a Roszatom állami atomenergetikai konszern képviselője kíséri el – közölte.

A kelet-ukrajnai helyzettel összefüggésben Usakov azt mondta, a minszki formátumban folytatott tárgyalásokra Kijevnek csupán ürügyként és nyomásgyakorló eszközként van szüksége Moszkva ellen. „Kijevnek nincs szüksége a helyzet rendezésére, nincs szüksége a minszki megállapodásokra sem, a minszki formátum mindössze arra kell neki, hogy ürügyként és nyomásgyakorló eszközként szolgáljon Oroszországgal szemben” – jelentette ki Usakov. Szerinte az ukrán vezetés emellett az ország délkeleti felében kialakult feszült helyzetet ürügyként használhatja fel arra is, hogy teljesen elutasítsa a minszki tűzszüneti megállapodás végrehajtását.

Emellett napirendre kerül annak az adósságnak a kérdése is, amelyet a csődbe ment magyar légitársaság, a Malév halmozott fel kisebbségi tulajdonosánál és egyben legnagyobb hitelezőjénél, az orosz Vnyesekonombanknál – közölte Usakov.

A Malév 2012 februárjában ment csődbe, és nagyjából 126,5 millió euróval tartozik Oroszország állami fejlesztési bankjának. Usakov közlése szerint korábban Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter Moszkvában tárgyalt Szergej Gorkovval, a Vnyesekonombank elnökével az adósságtörlesztés peren kívüli rendezésének lehetőségeiről. „Nyilvánvaló, hogy ennek a témának a megvitatása folytatódik a vezetők jelenlétében is Budapesten” – jelezte Usakov.

A budapesti megbeszéléseken szó lesz autóbuszok és vasúti vagonok gyártásának, valamint a budapesti metró felújításának kérdéseiről. Egyebek között terítékre kerül az a terv is, hogy orosz–magyar vállalati együttműködéssel vasúti kocsikat szállítanak Egyiptomba.

Korábbi orosz közlés szerint a Magyarországgal közös projektek után Oroszország legnagyobb vasútiszerelvény- és városi közlekedési rendszereket gyártó vállalata, a Transzmasholding érdeklődik, a vállalat tulajdonrészt szerezhet a Dunakeszi Járműjavítóban.