Inkább lelépnek a napenergiás vállalkozások

Hazánkban a magas közterhek miatt 8-10 év egy szolárrendszer megtérülési ideje.

Illés József
2017. 02. 23. 13:46
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Menekülnek az országból a napenergia-szektorban tevékenykedő vállalkozók a napenergiával működő, úgynevezett szolárrendszerekre kivetett példátlanul magas környezetvédelmi termékdíj miatt. A márciustól bevezetni tervezett elosztói teljesítménydíjjal pedig a napelemeket használó háztartásokat hozza bizonytalan helyzetbe a kormány – mondta a Magyar Napelem-, Napkollektor-szövetség elnöke. Kiss Ernő közölte: egyre több napelemmel foglalkozó vállalkozás települ át valamely szomszédos országba, mert akkor nem kell megfizettetniük az ügyfeleikkel a Magyarországon 2015 januárjától a napelemekre kirótt kilogrammonként 114 forintos környezetvédelmi termékdíjat.

Ez a tétel hatszor akkora, mint az Európában ugyancsak magasnak számító belga termékdíj. Emellett a kevésbé veszélyes hulladéknak minősülő napcellákat terhelő tarifa idehaza kétszerese az erős szennyezőanyagokat tartalmazó akkumulátorok termékdíjának. Kiss Ernő kifejtette: egy-egy napelemtáblára hozzávetőleg nettó 2500 forint a díj. Szlovákiában ezt nem kell megfizetni, s ott a forgalmi adó is csak 20 százalékos az itteni 27 százalékkal szemben. Így az északi szomszédunkhoz áttelepülő cégek máris közel 10 százalékos árelőnyt képesek biztosítani a megrendelőiknek. Vagyis egy átlagos, 1–1,5 millió forintos költséggel felszerelt szolárrendszer eleve 100–150 ezer forinttal olcsóbb, ha azt egy szlovákiai vállalattól rendeli meg az ügyfél. Emiatt számos társaság áttelepült, és ott adózik. A szakértő hozzátette: az ár nem mellékes a beruházások megtérülési ideje szempontjából sem. Ez Magyarországon a magas közterhek miatt 8-10 év a máshol mért 5-6 évvel szemben.

Az elnök arról is beszámolt, hogy a szakma levélben fordult a kormányzathoz, hogy felvilágosítást kérjen az eddig beszedett mintegy kétmilliárd forint felhasználásáról. A kabinet ugyanis azzal indokolta a sarc kirovását, hogy meg kell teremteni az anyagi hátterét a napelemhulladékok újrahasznosításának. A kormányzati válasz azonban végül az lett, hogy a kabinet adóként kezeli és a költségvetésbe építi be a beszedett termékdíjat. A kormány az új adóval viszont már a napelemeket telepítő családokat veszi célba. A MANAP Iparági Egyesület tájékoztatott arról, hogy azoknak, akik március 31. után adják be igényüket háztartási méretű kiserőmű (így napelemes rendszerek) csatlakoztatására, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal rendelete szerint 4 kilowatt teljesítmény felett elosztói teljesítménydíjat kell fizetniük. A MANAP álláspontja, hogy ugyan a díj mértéke egyelőre nulla forint, ám nincs biztosíték arra, hogy ez nem változik meg a jövőben.

Kiss Ernő úgy véli: valószínű, hogy ez a tarifa nem lesz mindig nulla forint, mert akkor nem volna szükség a bevezetésére. A szakember szerint az új sarc a hazai napelemet működtető háztartások zömét érinti és elbizonytalanítja. Nem zárható ki az sem, hogy a kabinet később akkora teljesítménydíjat kér a háztartásoktól, hogy nem éri majd meg a szolárrendszerek üzemeltetése. Az elnök bejelentette, hogy a szervezete tegnap kampányt indított, amelynek keretében ingyen elkészíti és benyújtja a telepítési igénybejelentéseket a hatóságokhoz még a március végi határidő előtt, hogy minél többen mentesülhessenek az új „adó” jövőbeni fizetése alól.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.