Nem véletlenül ajánlja a magyar méhészeknek Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára, hogy hozzanak létre méhészeti szövetkezeteket. Erre a miniszterhelyettes szerint azért lenne szükség, mert a szövetkezéssel a méhészek ármeghatározó képessége és értékesítési lehetőségük jelentősen javulna. A kormány egyébiránt öt év alatt 150 millió forintot szán a méhészeti szövetkezetek létrehozásának támogatására.
Kérdés, mikor alakulnak az első ilyen szövetkezetek, de még inkább talány az, hogy eddig miért nem alakultak ilyen szervezetek. Összefogás nélkül ugyanis a magyar méhészek elég kiszolgáltatott helyzetben vannak. Fekete József, a Magyar Méhészek Országos Egyesülete (OMME) általános elnökhelyettese lapunknak elmondta: továbbra is áramlanak az Európai Unióba a gyenge minőségű, elsősorban ázsiai import mézek, amelyeket az unióban kevernek össze más mézekkel, és a szabályok betartása mellett úgy hozzák őket forgalomba, hogy a címkén „EU-s és nem EU-s mézek keveréke” áll. Ezekkel a mézekkel korábban Magyarországon is gond volt: lapunk is beszámolt róla, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) leszedte a polcokról azokat, amelyek nem feleltek meg az előírásoknak. A 25-35 ezer tonna közötti magyar méztermelés 70-80 százalékát azonban exportálják, méghozzá elsősorban az Európai Unióba (EU). Ez azt jelenti, hogy a magyar méhészeknek elsősorban az európai piacon kell versenyezniük a gyenge minőségű, ugyanakkor nagyon olcsó importmézekkel.
Olcsóbb lett a méz
A magyar méhészek tíz esztendeje nem zártak annyira rossz évet, mint tavaly. A csapadékos időjárás miatt a repce- és az akáctermés lényegesen kevesebb lett az előző évinél. A kisebb termés ellenére a méz ára kevesebb mint a fele annak, mint két éve: kilogrammonként 600 forint körüli a vegyes, illetve 1100 forint körüli az akácméz nagybani felvásárlási ára, míg tavalyelőtt 2000 forintot is adtak egy kilogramm akácmézért. A méhészek átlagosan 1500 forintos árral már elégedettek lennének, a kilogrammonkénti önköltség ugyanis 700 forint feletti. A fent említett 600 forintos felvásárlási ár tehát csak veszteséget termel.
Úgy hírlik, az FM már dolgozik azon, hogy védjeggyel jelölhessék a magyar méhészek a terméküket, jelezve, hogy az GMO-mentes területről származik. Kérdés, hogy ez mire jó, amikor – mint az OMME elnökhelyettesétől megtudtuk – a mézet általában hordóban, ömlesztve viszik ki külföldre. Ez egyfelől a magyar méhészek kiszolgáltatottságára utal – azt bizonyítva, hogy ha akarnának, sem tudnának kisebb kiszerelésben külföldre eladni –, másfelől arra, hogy a mézet sokszor a rosszabb minőségű import állományjavítójaként is használhatják tőlünk nyugatra, azaz keverhetik.
Fekete József szerint a jelenleg 70 dekagrammos egy főre jutó magyarországi mézfogyasztást rövidebb távon egy kilogrammra, később magasabbra is lehetne emelni. A magyar méhészeknek ugyanis nagyon sokat jelentene egy elkötelezett hazai piac. A szakember elmondása szerint ugyanis a külföldi és a belföldi üzletláncokba majdhogynem lehetetlen bekerülni a mézekkel, hiszen az elaprózottan működő méhészek nem tudnak rendszeresen nagy mennyiséget beszállítani, nem beszélve a polcpénzről és egyéb feltételekről. Az egyes mézcsomagoló cégeknek jóval könnyebb teljesíteni ezeket.
Lapunk megkérdezte az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt.-t: mi az oka annak, hogy üzleteikben kizárólag Klenáncz-mézet lehet vásárolni a Klenáncz Józsefet érintő korábbi botrányok ellenére? A társaság közölte: beszállítóikat minden évben tenderkiírás keretében választják ki. Állítják, olyan szállítókkal dolgoznak együtt, akik biztosítani tudják a magas minőségű termékeket és a kedvező árat. Az állandó kínálatukban megtalálható mézek mindegyike rendelkezik Magyar Termék tanúsító védjeggyel, garantálva a termékek származását. A Klenáncz-mézek minősége kapcsán további kérdéseket tettünk fel, de az újabb megkeresésre már nem reagált a cég. Ahogyan az Európai Bizottság sem tájékoztatott lapzártánkig arról, mi az eredménye azoknak a vizsgálatoknak, amelyeket – a magyar méhészek korábbi uniós szintű tiltakozásának eredményeként is – az importmézek kapcsán indított az EU. Ezekről ugyanis egy ideje semmi hír.
