Több tízezerrel csökkent a vizsgálatok száma tavaly a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) a kisebb állományi létszám miatt. Így csaknem 140 milliárd forinttal kevesebb adókülönbözetet tárt fel a Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős és parlamenti államtitkára által vezetett szerv, mint egy évvel korábban. Kettős az állomány zsugorodásának oka. Egyrészt magas az elvándorlás aránya, másrészt leépítések is történtek. Ennek tudható be, hogy még a hagyományosan kockázatosként számontartott cégeket sem tudják megfelelően ellenőrizni, a vizsgálatok száma ezen a területen tavaly a tavalyelőtti kétharmada volt.
Tállai András a héten az MTI-vel azt közölte, hogy a revizorok 488 milliárd forint eltitkolt adót tártak fel 2016-ban. Feltehető ugyanakkor, hogy az államtitkár rossz szakkifejezést használt. Ekkora összegről ugyanis csak akkor lehet szó, ha valójában nem az eltitkolt adóról, hanem az ellenőrzések során megállapított nettó adókülönbözetről van szó. A NAV évkönyvéből kiderül, 2015-ben még 625 milliárd forint ilyen jellegű bevétele volt a hivatalnak. Utoljára 2010-ben volt a tavalyihoz hasonlóan alacsony az összeg, akkor 476 milliárd forintot szedett be így a hatóság.
A Magyar Nemzet forrásai szerint a visszaesés nem a magánszemélyeket, hanem a jellemzően cégeket érintő áfaellenőrzések terén mutatkozott meg. Meghaladhatja a százmilliárd forintot az így elmaradt bevétel. Mint megírtuk, revizorok és végrehajtók ezrei hiányoznak a NAV-ból, ezek után nem meglepő, hogy lapunk értesülései szerint mintegy harmadával csökkent a gyakran csalárd céllal létrehozott, úgynevezett áfaminimalizáló cégek ellenőrzése. Emlékezetes: 2015 második felében, Vida Ildikó NAV-elnök nyár végi lemondása után komoly elvándorlási hullám kezdődött az adóhatóságnál.
Ez a folyamat 2016-ban döbbenetes méretűvé vált, a létszám az év eleji 22 442 főről év végére információnk szerint 19 500 főre apadt, vagyis csaknem háromezren távoztak. Tavaly február elején volt egy 1100 fős leépítés, míg a többiek a jelek szerint menekülőre fogták. Beszámoltunk arról is, hogy információink szerint idén újabb, kétezer fős leépítés várható a hatóságnál. Ezt a Nemzetgazdasági Minisztérium később az MTI-nek cáfolta, lapunknak azonban nem reagáltak.
Egy átlagosnak számító áfaminimalizáló cég vizsgálata után százmillió forint körüli összeggel gazdagodhatna a közkassza, ezért is érthetetlen, hogy miért csökkentek az ilyen vizsgálatok. Bár Tállai András a hivatalba lépése óta folyamatosan a NAV adózóbarát jellegét hangoztatja, soha ennyi büntetést nem fizettünk az adóhivatalnak. A Magyar Nemzet értesülései szerint az ellenőrzések után fizetett adóbüntetés, tehát az adóbírság, a mulasztási bírság, a késedelmi kamat összege meghaladhatta a 450 milliárd forintot is.
Ellenőrzési szakterületen dolgozó NAV-os forrásaink egybehangzó állítása szerint 2016 végére az állami költségvetés bevételeit a tisztességes adófizetők önkéntes befizetései mellett az online pénztárgépek és az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) működtetése biztosította. Igaz, a két rendszer bevételeiről pontos adatokat az adóhivatal jellemzően nem közöl.
