A keleti nyitás felől nézve az orosz piac bedőlését egyértelmű kudarcnak tartja a szakértő, hiszen ezzel a kockázattal az olajár és a strukturális problémák tekintetében lehetett számolni. Ez a visszaesés egyébként jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a kereskedelemben nőtt és nagyjából 80 százalékos a ráutaltságunk az Európai Unióra. Így aligha sikerülhet az a célkitűzés, hogy az unión kívüli piacok aránya a hazai külkereskedelemben egyharmadra növekedjen.
Az orosz tőke magyarországi jelenléte sem igazolja a magyar–orosz összeborulástól tartók félelmeit. – Magyarország a kilencvenes években hamar nyitott a nyugati multinacionális cégek felé, s mire az oroszok megérkeztek, a piac már fel volt osztva – magyarázza az okokat Deák András. A legnagyobb tétel Megdet Rahimkulov hétszázalékos részesedése az OTP-ben, ami a becsült orosz tőkebefektetéseknek a fele. Ezenkívül ott van a Dunaferr, amely mögött egyre inkább egy orosz tulajdonos rajzolódik ki. Meghatározó még a Sberbank hálózata, és orosz kézben van két mezőgazdasági gépgyártó egység is. Emellett a paksi bővítés kapcsán megjelent a Ganzzal közösen egy vállalat. – Persze néha találkozunk ellenséges felvásárlási kísérletekkel, amelyek átmenetileg át-átírják a statisztikát. Az orosz tőke azonban Magyarországon lényegében nincs jelen, régiós összehasonlításban is alacsony, ami pedig itt van, az nagyon koncentráltan, pár céghez, nagyobb beruházásokhoz csatlakozva jelenik meg – összegez a szakértő. A másik oldalon magyar részről Oroszországban az OTP és a Richter, valamint a Mol van jelen.
