Várhatóan az idén és jövőre is folytatódik a bankok nem fizető lakossági hitelállományának intenzív leépítése – hangzott el a Deloitte mai sajtóbeszélgetésén. Bíró Balázs a cég portfólió-kezelési tanácsadási szolgáltatások közép-kelet-európai vezető partnere arról beszélt, hogy a vállalati nem fizető hitelek értékesítése a tavalyi évben már veszített a lendületéből, a lakossági szegmens iránti befektetői érdeklődés viszont már az elmúlt évben is emelkedőben volt, s a Deloitte ugyanerre számít idén és jövőre is. Ennek eredményeként 2018-ban várhatóan teljesen kitisztulnak a banki mérlegek.
A Magyar Nemzet kérdésére a szakember elmondta, hogy várakozásaik szerint az idén és a következő évben egyaránt mintegy félmilliárd–félmilliárd euró értékű nem fizető hitelállománytól szabadulnak meg a bankok. A gyenge minőségű hitelállomány leépítésében több tényezőnek volt szerepe. A gazdasági kilábalás, a GDP-növekedés ütemének emelkedése növelte a lakosság és a vállalatok fizetőképességét. Ezt a hatást erősítette az is, hogy magára talált az ingatlanpiac, s jelentősen csökkent a munkanélküliség. Arra is fölhívta a figyelmet, hogy a felvásárlási kedv emelkedéséhez a makrogazdasági tényezők közül legerőteljesebben a munkanélküliség csökkenése járul hozzá, ezzel ugyanis nőnek a vállalkozások és magánszemélyek bevételei, azaz egyértelműen javul fizetőképességük.
A szakértő magyarázata szerint, amíg korábban a régióban jelenlévő alapok aktivitása a bizonytalan gazdasági kilátások miatt volt kisebb, addig 2014 után először a vállalati, majd tavalytól a lakossági állományok iránt is megnőtt az érdeklődés. Segítette ezt, hogy megszűnt a kilakoltatási moratórium, s így egyre kelendőbbek a nem fizető lakossági hitelállományok is. Kérdésre válaszolva Bíró Balázs azt is elmondta, hogy a forintosítást követően az egykori devizahitelesek által a hitelintézetek ellen indított perek nem gátolják a beteg hitelállomány felvásárlását, mert a jogi eljárások csak igen kis részét képezik a felvásárolt portfóliónak. De jelentős hatása volt erre az ingatlanpiaci változásoknak is, hiszen az ingatlanárak emelkedésével – különösen a gazdaságilag jelentős körzetekben, például a fővárosban és az agglomerációban – egyre csak nőtt a hitelfedezetként megterhelt ingatlanok értéke és ára. Ez pedig azt jelenti, hogy csökkentek a bedőlt hitelekkel kapcsolatos kockázatok: egyszerűbbé vált az adósokkal való megegyezés is, hiszen kisebb lett a kölcsön fedezetlen hányada.
