A Szijjártó Péter miniszter úr által felsorolt lehetőségek a magyar gazdaság szempontjából is apró tételek, amelyek mindegyike az egykori szovjet technológiai örökségen alapul. Az egyiptomi vasúti tender tipikus példája ennek. Nagyon jó, ha összejön az üzlet – feltéve, hogy az egyiptomiak úgy döntenek –, de erre az elavult technológiára, amit húsz év múlva már senki nem keres, nem lehet a jövőt építeni – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Deák András, az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének Oroszország-szakértője.
– Azzal is tisztában kell lenni, hogy a magyar gazdaságnak nem túl nagy szeletét adja az orosz gazdasági kapcsolat: még a csúcson is csak a teljes export 3,5 százalékát jelentette Oroszország, most pedig valahol két százaléknál tartunk. A kölcsönös befektetések szintje is rendkívül alacsony. Az is tény, hogy a magyar export kétharmada multinacionális cégeken keresztül zajlik. Például a jármű-elektronikai termékeket a Mercedes és az Audi szállította, vagy korábban a Nokia telefonkészülékekbe építve jutott el a fejlett technológia az orosz piacra – tette hozzá.
– Jó hosszú a miniszter úr által említett lista, melyet valószínűleg minden tárgyalást követően fel lehet sorolni, de nagyon kis jelentőségű tételekről van szó, ami az általános trenden nem változtat. Arról a trendről van szó, amelyet leginkább a kereskedelem 2014-es összeomlása jellemez. Ezt a magyar kormány előszeretettel varrja a szankciók nyakába, ami részben igaz is. De azzal is tisztában kell lenni, hogy az összeomlás a szankciók nélkül is törvényszerű volt. Az orosz gazdaság ugyanis nagyban függ az olajártól, ami ebben az időszakban esett, s ezt fejelte meg a strukturális lassulás – elemezte a magyar–orosz kapcsolatokat a közgazdász.
Deák András arról is beszélt, hogy az orosz piac adottságaiból fakad a sérülékenység, ezért nagyon volatilis: egyszer nagyon fölfut, időnként pedig jön a visszaesés, mint három évvel ezelőtt. Tudomásul kell venni, hogy ilyen az orosz piac, amelyen nem lehet változtatni. Ezt tudatosítani kellene a döntéshozókban is. Olyan felfutásra, amilyen a kétezres évek elején volt, mostanában nem lehet számítani. Minden arra enged következtetni, még ha véget is vetnek a szankcióknak, akkor is legfeljebb stagnálásra lehet számítani az orosz gazdaságban, feltéve, hogy nem lesz ismét 150 dolláros olajár, bár még akkor is kérdéses lehet a felfutás.
– Összefoglalva el lehet mondani, hogy hazánk mélyen az unióba integrált gazdaság, lehet ennek enyhítésére törekedni akár a keleti nyitással is, de nagyon nehéz lesz ezen változtatni – foglalta össze a lényeget Deák András.
