A másik magyarázat az lehet, hogy valóban fiktív kötvények vannak ezerszámra a rendszerben.
Mindkét eshetőség arra irányítja a figyelmet, hogy átláthatatlan az egész rendszer, és a hatóságok egyáltalán nem vizsgálják a kötvényforgalmazással megbízott cégeket.
Ez nem csoda, hiszen az Országgyűlés fideszes többségű bizottsága választotta ki azt a nyolc vállalkozást, amelynek kizárólagossági engedélyt adott a kötvények forgalmazására. Közben az is kiderült, hogy a Kajmán-szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fund kereste a legtöbbet a korrupciógyanús mutyin, miután a program indulása óta legalább 78 milliárd forintos bevétele származott az ügyletből. Második helyen az Arton Capital áll 8,4 milliárd forinttal – feltéve, hogy nincsenek fiktív kötvényei –, ezt követi a Liechtensteinben bejegyzett Voldan Investments, amely 6,9 milliárd forintra tett szert a magyar állam közreműködésével. A ciprusi Innozone Holdings és Discus Holdings 3,2 milliárdot, illetve 1,2 milliárdot kaszált, a szingapúri Euro-Asia Investmentshez 1,1 milliárd forint folyt be. A liechtensteini S&Z Program Ltd. engedélyét alakulása után egy évvel vissza is vonta a Rogán Antal vezette gazdasági bizottság, így a homályos hátterű cég „csak” 300 millió forintot kaszált azzal, hogy 11 külföldit behozott a programba. A statisztikák körüli bizonytalanságot tovább erősíti ez a cég, hiszen annak ellenére, hogy 2014-ben bevonta az Országgyűlés gazdasági bizottsága az engedélyét, tavaly is vett két állampapírt, ami komoly aggályokat vet fel az egész letelepedésikötvény-program törvényes működésével kapcsolatban.
