Teljes a káosz a letelepedési kötvények körül

Fel sem tűnt a hivatalnak, hogy éveken keresztül rossz adatokat kapott.

Miközben a kormány a bevándorlás ellen teljes szigorral lép fel, a letelepedésikötvény-program esetében már sokkal megengedőbb. A kötvényforgalmazásra engedélyt kapó cégeket senki nem ellenőrzi, az általuk szolgáltatott adatok valóságtartalmát sem vizsgálják a hatóságok. Ahogy lapunk szombaton beszámolt róla, 1671 fiktív kötvény lehet a rendszerben, vagyis ennyivel kevesebb állampapírt vásárolhattak meg a közvetítőcégek úgy, hogy a külföldiek eközben megkapták a letelepedési engedélyt. Az Államadósság-kezelő Központnál (ÁKK) 4702 állampapírt jegyeztek le, miközben a cégek a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnak (BMH) azt a tájékoztatást adták, hogy 6373 államkötvényt terveznek lejegyezni. A két szám közötti eltérés azért vet fel súlyos kérdéseket, mert amíg az ÁKK a valós állampapírjegyzéseket tartja számon, a BMH csupán a többségében offshore-helyszínen bejegyzett vállalkozások által nyújtott tájékoztatásra hagyatkozik. A jogszabályok szerint miután a külföldinek kiállították a magyar hatóságok a letelepedési engedélyt, azt követően kell a közvetítőcégnek 45 napon belül lejegyezni az állampapírt az ÁKK-nál.

Demeter Márta független országgyűlési képviselő a múlt hónapban kapta kézhez a bevándorlási hivatal által küldött adatokat. Mivel a BMH még nem válaszolt lapunk megkeresésére, próbáltuk kideríteni, lehet-e hiba az állami szervezet adatszolgáltatásában, mert nehéz elképzelni, hogy egy amúgy is ellenőrizhetetlen rendszerben miért csalnának a kormányhoz közel álló offshore cégek. Lapunk kutatómunkája egyetlen lehetséges magyarázatot talált az adatokban található eltérésre. Az Arton Capital Hungary Kft. valószínűleg egyszerűen rossz statisztikákat közölt a BMH-val, a hivatalnak pedig évekig fel sem tűnt, hogy nem stimmelnek az adatok. Az Arton Capital 2015-ben 778 darab, míg tavaly 882 darab állampapír-vásárlásról számolt be. Valószínűleg elfelejtette hattal elosztani a végeredményt, hiszen 2015. január 1-jétől, amikor 250 ezer euróról 300 ezer euróra emelkedett a kötvény ára, az ÁKK ezt úgy oldotta meg technikailag, hogy egy darab 250 ezres kötvény helyett hat darab 50 ezer eurós kötvényt kezdett kibocsátani. Vagyis az Arton Capital nem 1660 személy után vett állampapírt, hanem csak 270-280 külföldinek. Az ezután maradó néhány száz darabos eltérést a statisztikákban megmagyarázza az engedély kiadása és a kötvény lejegyzése között eltelő 45 nap, vagyis az év végi engedélykiadások, amelyek csak a jövő évi kötvényvásárlási statisztikákban jelennek meg. Lehetséges tehát, hogy a bevándorlási hivatal egyáltalán nem vette észre éveken keresztül a hibás adatszolgáltatást.

A másik magyarázat az lehet, hogy valóban fiktív kötvények vannak ezerszámra a rendszerben.

Mindkét eshetőség arra irányítja a figyelmet, hogy átláthatatlan az egész rendszer, és a hatóságok egyáltalán nem vizsgálják a kötvényforgalmazással megbízott cégeket.

Ez nem csoda, hiszen az Országgyűlés fideszes többségű bizottsága választotta ki azt a nyolc vállalkozást, amelynek kizárólagossági engedélyt adott a kötvények forgalmazására. Közben az is kiderült, hogy a Kajmán-szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fund kereste a legtöbbet a korrupciógyanús mutyin, miután a program indulása óta legalább 78 milliárd forintos bevétele származott az ügyletből. Második helyen az Arton Capital áll 8,4 milliárd forinttal – feltéve, hogy nincsenek fiktív kötvényei –, ezt követi a Liechtensteinben bejegyzett Voldan Investments, amely 6,9 milliárd forintra tett szert a magyar állam közreműködésével. A ciprusi Innozone Holdings és Discus Holdings 3,2 milliárdot, illetve 1,2 milliárdot kaszált, a szingapúri Euro-Asia Investmentshez 1,1 milliárd forint folyt be. A liechtensteini S&Z Program Ltd. engedélyét alakulása után egy évvel vissza is vonta a Rogán Antal vezette gazdasági bizottság, így a homályos hátterű cég „csak” 300 millió forintot kaszált azzal, hogy 11 külföldit behozott a programba. A statisztikák körüli bizonytalanságot tovább erősíti ez a cég, hiszen annak ellenére, hogy 2014-ben bevonta az Országgyűlés gazdasági bizottsága az engedélyét, tavaly is vett két állampapírt, ami komoly aggályokat vet fel az egész letelepedésikötvény-program törvényes működésével kapcsolatban.