Tényleg kormánybuktatásra akarták felhasználni a jegybankot?

Matolcsy egy nagy NATO-szövetséges ország budapesti nagykövetségét vádolta a parlamentben.

Szerinte az államadósság átárazódása miatt a megtakarítás 2020-ra elérheti a bruttó hazai össztermék 2 százalékát, mintegy 600 milliárd forintot.

Kitért arra is, hogy 2015-ben önfinanszírozási programot indítottak, hogy a bankok ne az MNB-nél parkoltassák a pénzeket, hanem kezdjenek vele valami jobbat, például vásároljanak belőle állampapírt. Matolcsy György azt mondta, ez is rendkívül sikeres program lett, elérték, hogy a korábbi nagyon magas szintről 2015 végére 31 százalékra csökkenjen a deviza aránya az államadósságban. Közölte, 2016 végén ez az arány 25 százalék volt, de tovább kell haladni az úton, és 10 százalékra kell csökkenteni az államadósságon belül a devizaarányt.

Az MNB-elnök szólt arról is, hogy az intézmény 2015-ben – 2002 után először – osztalékot fizetett a költségvetésnek. Mint mondta, már 2013–2014-ben is nyereséges volt a jegybank, de akkor eredménytartalékot halmoztak fel a monetáris politika biztonsága érdekében, 2015-ben rekordméretű, 95 milliárd forintos nyereséget értek el, amelyből 50 milliárd forintot fizettek be a büdzsébe.

A jegybanki alapítványoknak juttatott forrásokat kifogásoló ellenzéki bekiabálásra reagálva Matolcsy György rögzítette:

az MNB az összes programjával együtt 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben is 1000 milliárd forintot ad vissza Magyarországnak.

A szocialisták által kinevezett intézményvezetésre utalva közölte, hogy ők körülbelül ennyit vittek el.

A központi bank elnöke beszélt arról is, hogy a brókerbotrányok miatt árnyék is vetült 2015-re. Abban az évben brókerbotrányoktól volt hangos Magyarország: először a Buda-Cash, majd a Hungária, majd a Quaestor nevű csalárd cég dőlt be, mert a jegybank új vizsgálati módszerével megtalálta a tíz-tizenöt éve „felhalmozott trükköket”, melyek révén sok százmilliárdot vettek el az emberektől – jelentette ki.

Matolcsy György szerint a csalók megtalálása jó hír, az árnyék azért vetül rá mégis, mert „a Magyar Nemzeti Banknak ez a brókercsalásokat leleplező tevékenysége egy sorozatba illeszkedik, egy forgatókönyvbe illeszkedik”. Úgy fogalmazott: ami történt, „egy olyan nagy NATO-szövetséges ország budapesti nagykövetségéről folytatott kormánybuktató és jegybankbuktató tevékenységhez illeszkedik, amely 2014 őszén indult el”.

Az elnök ezt úgy magyarázta, hogy az MNB megtalálta volna a csalárd brókercégeket, mert már ott voltak a vállalkozásoknál, de nem mindegy, mikor. Nem mindegy, hogy január–márciusban találták meg vagy májusban – mondta.

Szerinte azért találták meg 2015 elején, mert

valakik a Magyar Nemzeti Bankot szerették volna felhasználni arra, hogy bankpánikot keltsenek Magyarországon 2015 áprilisára.

Hozzátette: ez a bankpánik be is következett: négy városban négy órát tartott. „Mondhatnánk, hogy nem sok, de sokkszerű volt az, hogy egy titkosszolgálati és katonai forgatókönyv alapján a Magyar Nemzeti Bankot egyesek, szövetségeseink és barátaink, fel akarták használni arra, hogy megbuktassa a jegybank a kormányt” – fogalmazott.

Matolcsy György szerint a jegybank azonban úgy működött, hogy ez ne következhessen be. Hangsúlyozta, tizenöt hónappal az MNB és a pénzügyi felügyelet integrációja után leleplezték a csalásokat, „a jegybank nem felelős, hanem a jegybank leplezte le a csalásokat”.

A Magyar Nemzeti Bank 2015. évről szóló üzleti jelentésének és beszámolójának általános vitája során mind a Jobbik vezérszónokai, mind az LMP vezérszónoka bírálta az intézmény tevékenységét. A felszólaló képviselők külön kiemelték a brókerbotrányokat és a devizahitelek forintosítását.

Volner János, a Jobbik vezérszónoka elöljáróban megállapította, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2015-ben elérte elsődleges célját, fenntartotta az árstabilitást. Ezen túlmenően viszont folyamatosan bírálta a jegybank tevékenységét. A magyar pénzügyi rendszer fiskális alrendszere többé-kevésbé ellenőrzött, a monetáris politika viszont a jegybanki törvények miatt gyakorlatilag állam az államban – fogalmazott. Az MNB így a nála képződő több százmilliárd forintos nyereséggel gyakorlatilag azt tesz, amit akar – tette hozzá.

A brókerbotrányra áttérve hangsúlyozta, hogy a Magyar Nemzeti Bank vizsgálata csak a Quaestor csődjét követően indult el. A politikus kijelentette, hogy

a Buda-Cash a szocialistákkal, a Quaestor pedig a szocialistákkal és a Fidesszel is jó kapcsolatokat ápolt.

2010. április 8-án a PSZÁF már határozatban állapította meg, hogy a Quaestor megtévesztette fogyasztóit, amikor kötvényeit úgy tüntette fel, mintha kiterjedne rájuk a betétbiztosítási alap védelme – hívta fel a figyelmet Volner. Ehhez képest a pénzügyi felügyelet öt éven keresztül nem tett semmit az ügyben, emelte ki. Arra is kitért, hogy a Quaestor csődje előtt az MNB alelnöke 70 milliárd forintos kötvénykibocsátást engedélyezett a cégnek.

A forint gyengülése, gyengítése, az euró 310 forintos árfolyamon való stabilizálása súlyosbította a devizahitelesek problémáit – mondta a frakcióvezető. Szerinte a devizahiteleket a felvételkori árfolyamon kellett volna forintosítani.

A Növekedési hitelprogram fontos volt, az elindítása mégsem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, mert alapvetően az egyébként is hitelképes vállalatok jutottak még olcsóbban kölcsönhöz – fogalmazott.

A képviselő bírálta, hogy jegybankban jelenleg csak 3,1 tonna aranyat tárolnak. Azt is kifogásolta, hogy kevesebb mint felére csökkentették a bankok által fizetendő adó mértékét. Hozzátette, hogy a 2013-ban bevezetett tranzakciós illetéket a pénzintézetek bizonyítottan áthárították az ügyfeleikre, úgy, hogy ez ellen sem a jegybank, sem a kormány nem tett semmit.

Volner János frakciótársa, Z. Kárpát Dániel azt mondta, hogy a kormányzat nem hajlandó szembenézni a devizahitelesek helyzetének rendezetlenségével. A Jobbik örülne annak, ha jogszabályban rögzítenék, hogy az MNB köteles teljes nyereségét befizetni a költségvetésbe – közölte.

Az LMP részéről felszólaló Schmuck Erzsébet azt mondta, hogy pártjuk Matolcsy Györggyel ellentétben nem sikertörténetként látja a jegybank 2015-ös tevékenységét. A kamatpolitikai feladatokat és az árstabilitás biztosítását az MNB nem kiemelkedően látta el, mert nem volt más dolga, csak alkalmazkodnia kellett a nemzetközi trendekhez – ismertette véleményét. A pénzügypiaci felügyelet viszont ”erőtlen és vak, politikai korrupciótól béna” volt – jelentette ki. Matolcsy György jegybankelnök nem támogatja, hanem irányítja a magyar gazdaságpolitikát, ami lényegében alkotmányellenes – mondta.

„A törvénytelen pénzszórás, az urizálás, az offshore-ozás a korrupció fellegvárává tette az MNB-t”

– folytatta felszólalását a politikus. Létrejött egy állam az államban, egy olyan kifizetőhely, amely az elesetteken élősködik – fogalmazott –, eközben az MNB elnöke a bankszövetség elnökének lakását használja. Schmuck Erzsébet emlékeztetett, hogy a magyar gazdaság teljesítménye az elmúlt években folyamatosan lemaradóban van a közép-európai országokéhoz képest, ezért az MNB tevékenységében nyoma sincs kiemelkedő, zseniális teljesítménynek.

2015-ben forintosították a devizahiteleket, ami helyes lépés volt, de sokkal korábban meg kellett volna lépni – elemzett. Hozzátette, hogy a piaci árfolyamon való átváltásokból származó profitot az MNB magáncélokra „lenyúlta”.

A képviselő veszélyesnek nevezte, hogy a devizatartalékok szintje 25 milliárd euróra csökkent. A Növekedési hitelprogramot hatástalannak tartja.

A brókerbotrányokra áttérve azt mondta, hogy a Quaestornál politikailag támogatott pilótajáték folyt, amit az MNB takargatott. A jegybanki alapítványokról Schmuck úgy nyilatkozott, hogy harminc vezető, kuratóriumi tag dolgozik bennük, ugyanis a hálózatnak az az egyik fő célja, hogy a „Matolcsy-klánnak” szolgáljon kifizetőhelyként.

Megdöbbentőnek nevezte a szocialista Mesterházy Attila azt, hogy a jegybankelnök a brókerbotrány nemzetbiztonsági és külpolitikai aspektusairól számolt be. Felidézte Matolcsy György szavait, hogy ami 2015-ben az ügyben történt, „egy olyan nagy NATO-szövetséges ország budapesti nagykövetségéről folytatott kormánybuktató és jegybankbuktató tevékenységbe illeszkedik, amely 2014 őszén indult el”. Szerinte arra lehet következtetni, hogy

az MNB elnöke az Egyesült Államokat vádolta meg,

ezért választ várt arra: mely országra gondolt Matolcsy György, és az említett ország milyen titkosszolgálati, katonai módszert alkalmazott, a jegybank elnöke tett-e erről jelentést az illetékes szerveknek, azok milyen lépéseket tettek a magyar nemzeti szuverenitás megőrzése, a nemzetbiztonság védelme érdekében.

Hogyan akarták megbuktatni a kormányt? – tette fel a kérdést. Hangsúlyozta: erről az Országgyűlés nemzetbiztonsági és külügyi bizottságának is tárgyalnia kell.