Nem múlt el nyomtalanul a 2008-ban kirobbant pénzügyi válság, bár már kevesebbet hallani róla, a krízist még mindig nem heverte ki a hazai gazdaság. Az is kiderült ugyanakkor, hogy a „Magyarország jobban teljesít” szlogen mögött a forint árfolyamának durva leértékelése és az európai uniós támogatások állnak. A kormányzati gazdaságpolitika boszorkánykonyhájában tehát semmilyen szerkezeti reformot nem „főztek ki”, ami szakértők szerint később – az uniós források elköltése után – még vissza fog ütni.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közölte a bruttó hazai termék (GDP) tavalyi eredményét. Ez mutatja meg, hogy mennyivel nőtt a magyar gazdaság egy adott időszakban az előző szakaszhoz képest. A KSH kiigazított adatai szerint 1,8 százalékos volt a bővülés üteme tavaly éves alapon, a kormány 2 százalékot kommunikál. (Ez azonban csalóka, hiszen ha eggyel több munkanap van egy évben, mint egy másikban, az összehasonlíthatatlanná teszi a többi időszak eredményeit. A statisztikusok ezért használják előszeretettel a kiigazított számokat, vagyis hazánk esetében az 1,8 százalékos GDP-növekedést). Ez forintban kifejezve azt jelenti, hogy a GDP tavaly 35 ezer milliárd forint volt, vagyis ennyi érték jött létre a hazai gazdaságban, lényegesen több, mint a válság kirobbanása előtti utolsó békeévben, amikor 27 ezer milliárd forint volt a hazai GDP.
Euróban kifejezve ugyanakkor csak 2015-ben érte el Magyarország a válság előtti szintet, miután ebben az évben 109,7 milliárd euró volt a GDP, kicsit magasabb, mint a 2008-as 107,7 milliárd euró. Dollárban még mindig nem értük utol magunkat. A bruttó hazai termék 2008-ban 157,6 milliárd dollár volt, a tavalyi GDP pedig az amerikai devizában kifejezve csupán 121,2 milliárd dollár.
Ezekből a számokból is jól látszik, hogy amit nem tehettek meg az eurót használó görögök, sikeresen használta a magyar kormány: elértéktelenítette a hazai devizát. A forint árfolyama a 2008-as viszonyokhoz képest az euróval szemben 25 százalékkal gyengébb, a dollárhoz képest még drasztikusabb az értékvesztés: 68 százalékkal ér ma kevesebbet a hazai deviza amerikai dollárban kifejezve. A forint leértékelése egyfajta mesterséges versenyképesség-javítást jelent. Segíti az exportot, hiszen a magyar gazdaságban megtermelt árut vagy szolgáltatást külföldre szállítva devizában fizetik ki a vevők. A 25 százalékos forintgyengülés ugyanennyit hoz a konyhára kivitel esetén, tehát ennyivel többet kap az exportra termelő magyar vállalat. Persze ebből leginkább a Magyarországon jelen lévő multinacionális cégek profitáltak. Egy-egy nemzeti deviza árfolyamának gyengítése rövid távon egyébként bevett szokás a közgazdaságtanban, hosszú távon azonban fenntarthatatlan. A hazai gazdasági „csoda” másik lába az Európai Uniótól érkező támogatások elköltése. Ezeknek a hatalmas összegeknek a hatására – hétévente mintegy 8 ezer milliárd forint – nőtt a magyar GDP. A KSH friss számaiból látszik, hogy tavaly ciklusváltás volt, a 2007–2013-as uniós finanszírozási időszak forrásai 2015-ben kifutottak. Az új, 2014–2020-as finanszírozási ciklus támogatásai először idén érkeznek nagyobb összegben a gazdaságba. Emiatt volt ilyen alacsony, 1,8 százalékos a növekedés tavaly. A részletesebb adatokból az is kitűnik, hogy az Orbán-kormány alig hajtott végre szerkezeti reformokat a magyar gazdaságban, nem költött jelentős összegeket az oktatásra, a képzésre, a hazai kis- és közepes cégek (kkv-k) megerősítésére, béremelésre, ami ma már visszaköszön a szakképzett munkaerő elvándorlásában, a szakemberhiányban és a kkv-szektor beruházási kedvének visszaesésében.
