Az MNO megkereste Becsey Zsoltot, aki szerint Képes Kálmánék profi szervezőmunkát végeztek Ghánában, és valóban részt vett egy-két nagyobb fogadásukon – az akkori külügyi kapcsolatok szerinte kimondottan jól alakultak, amiben szerepet játszott az is, hogy a ghánai külügyminiszter részben magyar származású volt. Hogy azóta milyen sikerrel működnek a helyi magyar vállalkozások, azt pontosan nem tudja – szabadkozott Becsey, aki 2014-ben már a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési államtitkár-helyettese volt, így később már nem látott rá a külügyi területre.
Becseynek azonban van elképzelése arról, miért dőlhettek be a térségbe irányuló magyar kereskedelmi programok: az egyik fő hiányosság, hogy a vállalkozások csak nehezen tudnak ilyen távolságban folyamatos árualapot biztosítani a helyi importőröknek – ehhez a logisztikai háttér is hiányozhat. „Európában biztosan mozgunk, de ahhoz hogy Afrikában stabil vásárlói alapunk legyen, komolyabb logisztikai és anyagi háttér kell, olyan, amilyen a multiknak van. Nincs megfelelői szolgáltatói háttér sem, a magyar vállalkozások nem tudnak például két-három évre komplett szakértői, mérnöki gárdát kiküldeni csak úgy Nyugat-Afrikába” – jegyezte meg az egykori külügyér.
A másik gond a kellőképpen erős diplomáciai kapcsolatok hiánya: legalább tíz év háttérmunkája kell ahhoz, hogy egy külföldi vállalkozás erős alapokat építsen ki a térség országaiban – Ghánában viszont 29 évig magyar nagykövetség sem volt, tavaly nyitott újra az accrai képviselet.
A hvg-s cikk szerint az újabb ghánai kudarc jelzi: porhintés, hogy az amúgy is milliárdokból gazdálkodó kamara az MNB Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítványának további 43 millió forintjával segíti a magyar vállalkozások nemzetközi versenyképességét. A PADI 2016 júniusától ebből az összegből egy éven át támogatja a kamara által szervezett üzleti utakat és konferenciákat. Jártak már például Párizsban, az oroszországi Kurszkban, és mennek még egyebek mellett Japánba. A tapasztalat azonban az, hogy a nagykövetségek képzett diplomatái nélkül sem a kamara, sem a közpénzekkel ugyancsak teletömött kereskedőházak nem rúgnak labdába, írja a lap.
