Árverezés: megkésett szigorítás

Falus Zsolt szerint a változtatás nem segít az adósokon, fel kellene függeszteni a végrehajtásokat.

Alapesetben nem lehet a becsérték alatt elárverezni a jelzáloghitellel terhelt ingatlanokat a jövőben – ezt hagyta jóvá elsöprő többséggel tegnap az Országgyűlés. A parlamenten egy hét alatt „átvitt” bírósági végrehajtási törvény módosítását 165 igen és egy – fideszes – nem szavazattal hagyták jóvá. Azért is meglepő ez a sietség, mert ezt megelőzően hat éven át voltak érvényben az árverési érvényességi határok, amelyeket szintén az Orbán-kormány vezetett be. Szakértők úgy látják, azért igyekszik most annyira a kabinet, mert a statisztikák azt mutatják, hogy a devizahiteles-mentő csomag ellenére még mindig százezrek küszködnek fizetési nehézségekkel.

A Jobbik szerint 3400 kilakoltatott család látta kárát az Orbán-kormány tétlenségének. Tegnapi közleményükben leszögezték: az Orbán-kormány egyik legnagyobb árulása, hogy magukra hagyták a hitelkárosultakat, s lepaktáltak a bankrendszerrel.

Eközben a régió országaiban a károsultak csaknem felvételkori árfolyamon válthatták át az úgynevezett devizahiteleket. Szerintük a módosítás hibás, és ahogy ők 3 éve javasolták, az „elsétálás” jogát kellett volna biztosítani a károsultaknak, vagyis hogy árverezés után ne lehessen követelni rajtuk további milliókat.

A kereszténydemokraták által kezdeményezett új kritériumok első látásra kedveznek az adósoknak: a bedőlt hitellel terhelt ingatlanokat tehát nem lehet értékesíteni a becsérték 100 százaléka alatt, valamint egy év sikertelen árverezés után is csupán a becsérték 90 százalékán lehet őket értékesíteni.

A lényeg az, hogy ne lehessen áron alul elkótyavetyélni az adós lakását. Feltétel persze, hogy egyetlen lakóingatlana legyen az adósnak, és a végrehajtást megelőzően legalább hat hónapig folyamatosan az árverezendő házban vagy lakásban éljen. Az elemzők azonban úgy látják, a bajban lévő családok kiszolgáltatott helyzetét ez a törvénymódosítás sem tudja orvosolni.

Ugyanakkor hazánk még bajba is kerülhet nemzetközi szerződés megsértése miatt. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) két évvel ezelőtt kötött szerződésbe ütközhet ugyanis a frissen elfogadott jogszabály. Abban azt vállalta a magyar kormány, hogy nem tesz további korlátozó intézkedéseket az árverezésekre és kilakoltatásokra vonatkozóan, márpedig a most elfogadott törvény a korábbi 70 százalékról száz százalékra emelte az elfogadható eladási árat. Lapunk érdeklődésére az EBRD sajtófőnöke, Axel Reiserer közölte, „jelenleg nagy figyelemmel követik a fejleményeket, s párbeszédet kezdeményeztek a magyar hatóságokkal valamint a magyarországi üzleti partnereikkel”.

A Magyar Bankszövetség mindenesetre nem örül a változtatásoknak. Kovács Levente, a szervezet főtitkára szerint az adminisztratív módon megemelt kikiáltási ár időben jelentősen elhúzhatja az eljárást, s ezalatt a késedelmi kamat tovább növeli az amúgy is bajban lévő adós terheit. Az ország azon területein, ahol kevésbé forgalomképesek az ingatlanok, a kikiáltási ár adminisztratív emelése akár lehetetlenné is teheti az ingatlan értékesítését, s így az ügyfél fizetőképességének visszaállítását.

Ezzel szemben a javaslat benyújtói azzal érveltek, a mostanáig érvényes szabályok alkalmazásával az is előfordulhatott, hogy az adós ingatlanát olcsón elárverezték, s még utána is jelentős adóssága maradt. A javaslat ezen a ponton akar változtatni. Azt is megengedi, hogy a törvényben rögzítettnél alacsonyabb árban egyezzen meg a bank és az adós, abban az esetben, ha az ingatlan értékesítése után már nem marad fönn tartozás. Ez utóbbi lehetőség nyilván nem vehető komolyan, hiszen a hitelt nyújtó pénzintézetnek nem érdeke, hogy akár jelentős bevételről mondjon le. Érthető persze a kormány mostani igyekezete, hiszen legalább a látszatát szeretnék fönntartani, hogy segítenek a bajban lévőkön. A devizahiteles-törvények ugyanis csak a kár nagyon kis részét adták vissza az adósoknak. A kormány gazdaságpolitikájának hatására gyengülő forint okozta árfolyamveszteséget viszont a forintosítással az adósok nyakába varrták, és még a perindítás lehetőségét is jelentősen korlátozták.

Falus Zsolt, a Bankcsapda Egyesület elnöke lapunknak nyilatkozva arra hívta föl a figyelmet: bár a végrehajtási eljárásokban érvényesülnie kellene a fokozatosság elvének, tapasztalataik szerint az adósok részletfizetési kérelmét a végrehajtó és a végrehajtást kérő is elutasítja. A bankok egy része elzárkózik az egyezségtől vagy részletfizetési megállapodásoktól, sok esetben kifejezetten kérik az ingatlan elárverezését.

Falus azt is hangsúlyozta, hogy a végrehajtási eljárások hátterében általában a devizahitelezésből származó követelések vannak, amelyek az adós tulajdonában lévő ingatlan értékének akár a többszörösére is rúghatnak. A korábbi végrehajtási törvény alapján még jelentős mértékben lehetett csökkenteni az ingatlan árverési vételárát, de ennek most gátat szab a törvénymódosítás. Ám a becsérték megállapítása továbbra is a végrehajtó, illetve az önkormányzatok által kiállított adó- és értékbizonyítvány alapján történik, mely jelentősen eltérhet a piaci ártól. Igaz, hogy a becsérték megállapításával szemben az adós jogorvoslattal élhet, de ennek akár százezres költségét az esetek többségében az adósok nem vállalják, kiszolgáltatott helyzetüket a törvénymódosítás sajnálatosan nem tudja orvosolni.

Az elnök szerint, miután az Európai Bíróságon (EB) előzetes döntéshozatali eljárások vannak folyamatban, amelyek gyökeresen megváltoztathatják az árfolyamváltozás terheinek áthárításával kapcsolatos magyarországi gyakorlatot, az adósok számára az lenne az igazi segítség, ha a döntés megszületéséig felfüggesztenék a végrehajtási eljárásokat.