Immár negyedszerre ült össze tegnap a letelepedési kötvényeket vizsgáló parlamenti bizottság. Ezúttal a témában jártas oknyomozó újságírókat – köztük lapunk munkatársát – hívták meg a testület ülésére.
A másfél órán át tartó megbeszélés során a 2013-ban indult kötvényprogramot elemezték a meghívottak. Ebből kiderült, hogy nem érte meg Magyarországnak a konstrukció, az állam csak veszített a programon, miközben szinte ellenőrzés nélkül kapott 17 ezer külföldi letelepedési engedélyt, amellyel szabadon mozoghat a schengeni övezetben. A kormányközeli offshore cégek eközben 115-130 milliárd forintos profitra tettek szert, a költségvetésből pedig 42 milliárd forint vándorolt a közvetítő vállalkozásokhoz. Ennek az összegnek a negyedét egyébként egyáltalán nem kellett volna kifizetni, ha a kormány a hagyományos módon bocsátott volna ki állampapírt.
A letelepedési program több sebből vérzik. Eleve furcsa, hogy nem egy kormányzati szerv felelős a programért, hanem az Országgyűlés gazdasági bizottsága. A parlament és szervei ugyanis jogi értelemben felelőtlen testületnek számítanak, nem lehet beperelni a bizottságot, egyedül az infotörvény ad lehetőséget erre közérdekűadat-igénylés elmulasztása esetén. A kötvényprogram másik két szereplője, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK), illetve a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) pedig egyszerű végrehajtó a konstrukcióban. Az is érthetetlen, hogy miért kellett offshore cégeket bevonni egyfajta közvetítő vállalkozásokként, hiszen a magyar állam közvetlenül is szerződhetett volna a pénzes külföldiekkel. Ennek az lehetett a célja, hogy a 300 ezer eurós (93 millió forintos) állampapír hozama, mintegy kilencmillió forint is az offshore cégeket gazdagítsa. Emellett a vállalkozások 14–18 millió forintos szolgáltatási díjat is kaptak állampapírokként, ami szokatlanul magas összegnek számít.
Az eseményt követő sajtótájékoztatón Fodor Gábor, a Liberálisok elnöke azt mondta, az újságírók úgy látták: a kormány állításával szemben a letelepedési kötvények veszteséget termelnek az országnak, amelynek összege a becslések szerint jelenleg 12 milliárd forint. A szövevényes offshore-háttér rendkívül komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarországnak és az EU-nak, ugyanis nagyon sok kétes, akár bűnözői hátterű ember is letelepedési kötvényhez juthat. A jobbikos Staudt Gábor szerint az ülés során súlyosbodtak pártja már korábban is meglévő félelmei, az látszik, hogy mind a vevői, mind az eladói oldalon jelen lehetnek bűnözői körök. – Ez utóbbi azért is aggályos, mert a „zűrös ügyletek” hátterét a magyar állam adja – tette hozzá.
Heltai László, az LMP gazdasági szakszóvivője szerint az offshore-ügyeket fel kell tárni. A párt törvényjavaslata büntetné azt, aki a magyar állam nevében szerződést köt offshore cégekkel. A független Demeter Márta szerint a kormány egy szűk kör anyagi hasznáért cserébe „eladja” a magyar emberek biztonságát. – Az ügynek politikai, személyi és szakmai felelősei is vannak, mert az állami intézményrendszer kiszolgálja a politikai megrendeléseket – hangsúlyozta. Szabó Szabolcs az Együtt párt nevében egyszerű lopásnak nevezte az egész kötvényüzletet. Szerinte egyáltalán nem is volt szükség a közvetítőcégekre, mert a kötvények forgalmazását már régóta működő társaságok is elláthatták volna. A testület egyébként nem hivatalos formában működik, mivel az MSZP és a Fidesz nem csatlakozott a korrupciógyanús kötvényüzlet feltárását végző testület munkájához.
