Azt írták, a nyílt pályázat lehetővé teszi, hogy valamennyi érdeklődő belföldi és nemzetközi befektető ajánlatot tegyen, illetve azok is kifejezhessék vételi szándékukat, akik 2014 óta új, komoly szereplőként jelentek meg a magyar ingatlanpiacon. A pályázat egyetlen bírálati szempontja a legmagasabb ár, amely lehetővé teszi az objektív bírálatot és az átláthatóságot egyaránt. Az MNB csak akkor dönt úgy, hogy az adásvételi szerződést megköti, ha ezáltal biztosítható a befektetés megtérülése – fogalmaztak.
A közleményben ismertetik, az Eiffel Palace irodaház műemlékvédelmi, urbanisztikai, fenntarthatósági és kivitelezési szempontból is egyedülálló fejlesztésnek számít az ingatlanpiacon. A 19. századi elemeket és modern technológiai megoldásokat organikusan ötvöző belvárosi épületet több szakmai elismeréssel díjazták.
Az MNB 2014 nyarán vette meg a budapesti irodaházat nettó 45,3 millió euróért, azaz mintegy 13,6 milliárd forint plusz áfa összegért – írja az MTI.
Mint korábban megírtuk, számos furcsaságot rögzített a Magyar Nemzeti Bank 2013 és 2015 közötti ingatlanvásárlásaival kapcsolatban egy felügyelőbizottsági jelentés. A legjelentősebb megállapítások között szerepel az, hogy – 3 milliárd forintot keresve – kilencszeres áron adta el a jegybanknak a patinás belvárosi épületét az Eiffel Palace Kft. Ezzel igencsak jól jártak a projektcég mögött álló ciprusi, illetve máltai bejegyzésű offshore vállalkozások.
A jelentés részletesebben is górcső alá veszi az ügyletet. Az Eiffel Palace Kft. mögött álló, 500 ezer forintnyi jegyzett tőkével, kétfős létszámmal és személyi kifizetések nélkül működő ciprusi Qualmiston Limited nevű vállalkozás 2014. évi pénzügyi jelentése azt mutatja: a társaságnak „gyakorlatilag annyi bevétele volt, amennyit az MNB-től kapott. A 3,1 milliárd forint adózás előtti eredményéből a cég 36 millió forint, azaz 1,2 százaléknyi társasági adót és 6 millió forint iparűzési adót fizetett.” A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a ráfordítások és adók levonása után több mint 3 milliárd forint adózott eredmény maradt a vállalkozásnál, amelyből a könyvvizsgáló által maximált 2,956 milliárd forintot osztalékként ki is vett a tulajdonos.
