Úgy árverezték el több devizahitel-károsult lakását, hogy az érintettek nem kaptak értesítést az árverezés tényéről – nyilatkozta lapunknak Falus Zsolt, a Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezet elnöke. Az egyesületi vezető szerint a végrehajtási törvény módosítása után fölpörögnek a végrehajtások, lakásárverések. Tapasztalataik alapján bár a végrehajtási eljárásokban érvényesülnie kellene a fokozatosság elvének, de a gyakorlat azt mutatja, nagyon sokszor a végrehajtó és a végrehajtást kérő egyaránt elutasítja az adósok részletfizetési kérelmét. S a bankok egy része ugyancsak elzárkózik az egyezségtől vagy részletfizetési megállapodásoktól, sok esetben kifejezetten kérik az ingatlan elárverezését.
Abban az esetben képzelhetők el az érdekvédelmi szervezet által elmondottak, ha az adós nem a megadott lakcímen lakik, vagy pedig ott lakik ugyan, de nem vette át az árverezésről szóló értesítést – mondta el lapunknak Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke. – Egyébként is egy hosszabb, hozzávetőlegesen tíz hónapos folyamatról van szó. Az árverezésig ennyi idő telik el attól kezdve, hogy a végrehajtóhoz kerül egy ügy. S ezalatt mintegy tíz különböző értesítést kell eljuttatni a tulajdonoshoz. Ezek közül csak az utolsó az árverési jegyzőkönyv.
Kérdésünkre az elnök arról is beszélt, hogy a végrehajtók igény esetén akár a törvényben előírt 12 hónapnál is hosszabb részletfizetésre is javaslatot tehetnek, ha abba a végrehajtást kérő – leggyakrabban természetesen egy pénzintézet – beleegyezik. Egyúttal cáfolta, hogy a végrehajtók tagadnák meg a részletfizetési kedvezményeket a lakástulajdonosoktól.
A végrehajtási törvény módosítása szerint a becsértéknél alacsonyabb áron csak abban az esetben lehet elárverezni egy ingatlant, ha legalább egy évig nem sikerült túladni rajta, s akkor is csak 10 százalékot lehet engedni az árból. Ettől akkor lehet eltérni, és alacsonyabb árat megállapítani, ha a bank elengedi a fennálló összes tartozást.
Falus Zsolt a Magyar Nemzetnek arról is beszélt, hogy a törvény változtatása nem sokat segít a bajban lévőkön. Végrehajtások az esetek döntő többségében olyan, a devizahitelezésből származó, ki nem fizetett követelések miatt történnek, amelyek az ingatlan értékének akár a többszörösét is elérhetik. S hiába korlátozza az árcsökkentést a törvénymódosítás, ha a becsérték megállapítása továbbra is a végrehajtó feladata, illetve az önkormányzatok által kiállított értékbizonyítvány alapján történik, amely jelentősen eltérhet a piaci ártól. A becsérték megállapításával szemben az adós ugyan jogorvoslattal élhet, de ennek akár százezres költségét az adósok nem tudják vállalni, kiszolgáltatott helyzetüket a törvénymódosítás sajnálatosan nem tudja orvosolni.
Amint arról már korábban is írtunk, az elnök szerint föl kellene függeszteni a végrehajtásokat, az Európai Bíróságon ugyanis olyan előzetes döntéshozatali eljárások folynak, amelyek alapjában változtathatják meg az árfolyamváltozás terheinek áthárításával kapcsolatos magyarországi gyakorlatot.
